2014. február 26., szerda

Southern Comfort – Akiket átjárt a déli zene füstje

A felvidéki Southern Comfort zenekar felállásában a tavalyi év vége felé változás következett be. Binó Tibor gitáros elhagyta a zenekart, s helyére egy új tag érkezett. Hogy ki is ez az új arc a bandában és, hogy milyen új tervekkel állnak elő a füstös délies ízek kedvelői, erről beszélgettem vajda Jancsival a zenekar énekes-basszusgitárosával!

Szia Jancsi! Akkor kezdjük is az elején Binó Tibi gitáros távozásával. Pontosabban mi is történt?

Szia! Na, igen!  Tibi barátunk leszállt a  pokolba vezető vonatról.Egyébként semmi különlegeset nem tudunk mondani a  szakításról, egyszerűen csak jobban előtérbe kerültek számára a  magánéleti dolgok, és már nem tudta úgy összehangolni a  zenéléssel, ahogy szerette volna.  A  döntését teljes mértékben megértjük és tiszteletben tartjuk, és továbbra is a  tesónk marad.

Mit tudhatunk az utódról? Ki tölti be a megüresedett gitáros posztot? 

Az új gitárosunk Mészáros Szabolcs, aki nagyon jól rásegített a banda átlag életkorának a csökkentéséhez. Egyébként szintén a mi környékünkről származik, és több zenekarban nyúzta már a húrokat. Mi is onnan ismertük, hogy láttuk néhányszor közös bulikon, és benne láttuk meg azt a stílusú gitározást, ami a legjobban illik a zenénkhez. Decemberben kezdtük a közös próbákat és Szabi nagyon hamar megtalálta a helyét a bandában. Viszont a legkeményebb része még csak most jön a beilleszkedésnek, amikor elindul a tavaszi-nyári koncertsorozatunk. Ott fog majd eldőlni, hogy bírja a fickó a "rakkendrollt”. 

Kanyarodjunk egy kicsit vissza a zenekar kezdeti éveihez. 2008-ban, hogyan is jöttetek össze, és milyen elhatározásból döntöttetek úgy, hogy ezt a mai rock zenei társadalomban kevesek által játszott délies füstös, hard rockos rhythm ’n blues zenei keveréket akarjátok játszani?

 A szokásos sztori. Néhány „átmulatozott” éjszaka után Szilvási Tibi barátommal úgy döntöttünk, hogy ideje lenne már tényleg olyan zenét játszanunk, amilyet igazán a magunkénak érzünk. A dobosunkkal, Kiss Flórival együtt tizenéves korunk óta zenélünk különböző formációkban, de igazából sehol nem azt játszottuk, amit szeretünk. A stílus egyszerűen csak adta magát. Mind a négyen kicsit mást hallgatunk és szeretünk a rock-metál zenéken belül, de ez az a stílus, amit mindannyian teljes mértékben fel tudunk vállalni.

Gondolom az első albumotokig végig jártatok ti is mindent, amit minden rock zenekarnak kell. Sikerek, események ez idő alatt?

Ez bizony így van, sőt. Még most is futjuk ezeket a köröket. Úgy gondolom, hogy akkor lesz igazán erős és hiteles egy zenekar, ha szépen lassan végigjárja ezeket a lépcsőfokokat. Úgy igazából 2010 körül kezdtük komolyabban venni a bandát, ekkor fel is játszottunk az első demónkat.2011 és 2012 a tehetségkutatók időszaka volt. Több neves rendezvényen vettünk részt, és nagy örömmel mondhatom, hogy bizony mindenhol benne voltunk az első három helyezettben. Azért mondom, hogy nagy örömmel, mert ez adott egy hatalmas  inspirációt, és kedvet ahhoz, hogy még jobban nyomjuk a bandát. A 2013-as év folyamatos koncertezéssel telt, nagyon sok klubban megfordultunk, főleg Magyarországon, de voltak jó kis bulik a Felvidéken is. Szintén ekkor adtuk ki digitálisan,az első kis albumunkat, Csak lazán címmel. A másik nagyon fontos dolog, hogy a nyáron, a szolnoki Denevér stúdióban felvettük az első teljes albumunkat is, ami jelenleg a kiadás előtt áll.

A 2013-as Csak lazán albumotok mennyire hozta meg azt az úgy mond ismeretség kategóriáját?

Hát, ez attól függ, hogy vesszük. Ahol írtak róla, ott mindenhol egész jó kritikákat kapott. Viszont mi nem is vártuk ettől az EP-től, hogy sokkal nagyobb ismertséget hozzon a zenekarnak. A felvételeket is házi körülmények között oldottuk meg, és a konkrét célja az volt az albumnak, hogy lehessen  végre hallgatni tőlünk valamit, mivel addig csak különféle élő felvételek keringtek a legnagyobb videó megosztón. 

Használtok egy hangszert, ami úgymond a zenétek meghatározó hangulatát adja meg. Ez pedig a Hammond orgona. Honnan jött a hangszer ötlete?

Nagyon egyszerűen! Mégpedig úgy, hogy Tibi, akivel alapítottuk a  bandát billentyűzik. Szóval természetesen adta magát, hogy legyen a  zenénkben Hammond. Nem kellett keresni embert aki tudna rajta játszani, hanem minden adott volt. Próbáljuk is minél több helyen kihasználni ezt a méltatlanul elhanyagolt hangszert, mert szerintem ad egy plusz ízt a zenénknek.                                                                                                                                  
Tervek 2014-re és a jövőre vonatkozólag?

Jó néhány tervünk van a 2014-es évre, de a legfontosabb az, hogy végre megjelenjen az elsoő hivatalos nagylemezünk. Nemrég fejeződött be az album keverése, és mi már alig várjuk, hogy megmutathassuk mindenkinek, hogy mit is hoztunk össze a  Denevér stúdióban, Boros Béla, és Cserfalvi “Töfi“ Zoltán felügyelete alatt. Nem szeretnék elkiabálni semmit, de úgy néz ki, hogy a  tavasz folyamán sikerül megjelentetnünk, méghozzá egy kiadó által, amelyikről egyenlőre nem szeretnék elárulni többet, mert még nem biztos semmi.Minimum egy videó klip is tervbe van véve. De ha lenne rá lehetőség, akkor jó lenne egy kisebb werkfilmet is összerakni a  stúdiós napokról. Utána pedig szeretnénk az ájulásig koncertezni, és tényleg mindenhol bemutatni az albumot, ahol csak lehetőségünk adódik rá. Eddig nem panaszkodhatunk, mert elég szépen alakulnak a tavaszi-nyári BLUES N‘ ROLL TOUR 2014 koncertsorozat dátumai. Ahol már biztosan találkozhattok velünk: 

Március 14. – Collosseum, Kassa (SK) – a Tankcsapda vendégeként
Március 28. – T-boy Rock Klub, Sátoraljaújhely (HU) 
Április 26. - Riders Pub, Kassa (SK)
Május 24. – Megarock fesztivál, Beregszász (UA)
Május 25. – Motoros találkozó, Nyírtét (HU)
Május 30. – Jazz&Blues fesztivál, Hajdúboszormény (HU)
Június 6. – Corner Stage, Miskolc (HU)
Június 7. - Motoros találkozó, Tornalja (SK)
Június 21. Motoros találkozó, Nyírgelse (HU)
Július 12. - Tóalj fesztivál, Téglás (HU)

Srácok, Köszönöm az interjút!

Nagyon szívesen, mi köszönjük a  lehetőséget.   



Tagok: Kiss Flóri - dobok, Szilvási Tibi - billentyűs hangszerek, vokál, Vajda Jancsi- ének, basszusgitár, Mészáros Szabolcs - gitár









2014. február 22., szombat

Bearfood – Kezdet és vég (klippremier)

Megérkezett az Bearfood új videoklipje, Rózsa Gábor rendezésében. A klip a zenekar a tavaly megjelent Shopping a mennyben albumukon hallható Kezdet és vég című dalára készült. A zenekari jelenetek ez év elején a debreceni Roncsbárban rögzítették, a további jelenetek pedig a görbeházi színjátszók közreműködésével kerültetek felvételre. A klip során megjelenő statisztikai adatok Magyarországon hétköznapiassá vált társadalmi helyzetre kívánja felhívni a figyelmet. Napi rohanás, túlhajszoltság „Minden nap egy apró halál”




A Bearfood zenekart méltán mondhatjuk a magyar heavy/doom/stoner egyik úttörőjének. Már a ’90-es évek vége óta tapossák a szabbatista zenei nyomvonalukat, az itt-ott felszedett hatásokkal 'stoner és sludge hangzással' kiegészülve alakították ki mai saját zenei világukat. Az évek során több kisebb-nagyobb albummal örvendeztették meg a műfaj rajongóit. A legutóbb albumuk a Shopping a menyben a tavalyi év nyarán jelent meg, ennek kapcsán velük készült interjúmat a HammerWorld web oldalán olvashatjátok. Aki pedig kíváncsi a zenekarra, az március 1.-én Budapesten a Magma Rise, Bálnalovas és a Mandibulár társaságában nézheti meg őket a Supersonic - Kék Yuk-ban.




Bearfood albumok: 

 demo (2000)

1. Intro
2. My Daze
3. Ellopta valaki más 


 Töredék (2001)
  1. Egyre mélyebb
  2. Áramlás
  3. Töredék I.
  4. Eljön majd az éj
  5. Ellopta valaki más
  6. Kígyó
  7. Végtelen dalol


Egy másik álom... (2003)

 
  1. Mondd mennyit ér?
  2. Eszmélet
  3. A szél rólad beszél
  4. Minden bűnre
  5. Belassult dal
  6. Bennem békében 

  
New Electrical R'n'R Popes Or Old Hungarian Farmers (2006/2008)
 
  1. Freedom - How You Can Hate Me
  2. Pakistan Night
  3. Father's Song
  4. Adrenaline Funky Music
  5. Rock'n'Roll Popes 
     
    15 Livin' Bears (koncertlemez 2012)
  1. AcousticFood: Kisujjam, Csak, A szél rólad beszél
  2. Mocskos dal
  3. Eszmélet
  4. Végtelen dalol
  5. Eljön majd az éj
  6. Pakistan night
  7. Father's song
  8. Adrenaline funky music
  9. Kezdet és vég
  10. Felizzik és pörög
  11. Shopping a mennyben
  12. Albatross
  13. Iron man
  14. Lifer
  15. NIB
  16. Adír
  17. Stone the crow / A szél rólad beszél

Shopping a mennyben (2013)

  1. Intro
  2. Shopping a mennyben
  3. Örökké az enyém
  4. Félember
  5. Felizzik és pörög
  6. Kezdet és vég
  7. Ölni jöttem (Töredék II.)
  8. Édes íz
  9. Besúglak


Bearfood web
Bearfood facebook 
http://bearfood.bandcamp.com/ 


2014. február 15., szombat

DROW - Dance Of Demons (single 2014)

A 2010 óta tevékenykedő nyírbátori DROW zenekar a pokol mélyéről hozza fel a sötét, súlyos sludge/ death metállal átitatott iszapos riffeit. A zenekar az undergrund körökben egykoron méltán híres és elismert Mortem zenekar utódzenekaraként jött létre Szabó Szabolcs énekes és Emőd Balázs basszusgitáros ötletéből. Zenéjük masszív sludge/ death metal, felgyúrva southern hatássokkal és némi elszállós gitár témákkal, amiket Szabolcs hörgős ének témái tesznek egyedivé. Most megjelenő Dance Of Demons promóciós daluk a hamarosan debütáló Low Down című EP anyaguk előfutára, ami elhozza nektek a pokol hangjait. 


A Dance Of Demons komótos basszus futamával egy olyan lassan hömpölygő apokaliptikus sludge folyamot indít el, amikben egymást érik a kénköves, ólomsúlyokkal edzet groove-os nyújtások, és a végítélet felé dallamosan vánszorgó fortyogások. Szabolcs hörgős-morgós éneke és gonosz nevetése egyedi színt kölcsönös a zeneileg amúgy is szigorú hangulatú dalnak. A befejező death metálos kaszabolásban pedig pokolbéli tükörképként láthatjuk vissza tomboló földi bűneinket. Ez a pokol előszele. Ami hamarosan a DROW – Low Down EP-jével szakad majd a nyakunkba! 


A DROW csapatának sikerült kialakítania egy olyan stílusilag is egyedi hangzást, amivel etalon bandaként tűnhetnek ki, hazánk extrémebb bandái közül. Jöhet a Low Down! 



Tagok: Szabó Szabolcs – ének, Emőd Balázs – basszusgitár, Lehóczky Gábor – gitár, Vigh Gábor – dobok, Usztics Péter – gitár



 

2014. február 12., szerda

HAW - Soundtrack of Our Friendship (2014)

A HAW 2009-es első anyaga (a Sterochrist „feloszlását” követően) remek lehetőséget adott négy jó barátnak, nevezetesen Binder Gáspár dobos, Szabó Márton gitáros, Szabó 'Pó' Péter basszusgitáros/vokál, valamint Makó Dávid énekes/bendzsós, hogy a már régóta tartó barátságukat az együtt zenélésörömével még jobban elmélyítsék. Az eltelt öt év alatt a több hazai és külföldi koncerten együtt töltött poros idő ezt a barátságot újabb élményekkel és tapasztalatokkal gazdagította. Igaz, hogy volt olyan időszakuk, bár nem a barátságukból kifolyólag, amikor azt lehetett hinni, hogy a HAW igáslovai már nem húznak tovább. Ez időkben a tagok más testvérzenekaraik sikereire koncentráltak, és egy véletlenszerű, vagy talán nem is annyira véletlenszerű koncertnek köszönhetően újra nekiálltak a közös örömzenélésnek, mindenféle terv és cél kitűzése nélkül. Ennek az örömzenélésnek és barátságuknak egy újabb mérföldköve lett a HAW most megjelenő Soundtrack of Our Friendship albuma. Az egész albumon érezhető az a folyamat, ami a természetben és az emberi lélek fejlődésében egyaránt megfigyelhető. Ez pedig a változás. Amit a zenekar így fogalmaz meg: „El sem tudnánk mesélni, az elmúlt öt évben merre jártunk, min mentünk keresztül, mennyi mindent láttunk és tettünk. Próbára tettük magunkat sokszor, de a barátságunk mindig erősebb volt nálunk, és végtelenül szerencsések vagyunk, hogy közben zenélhetünk is. A dalok, a lemez, a por amit útközben felvertünk.” 

 
A HAW Barátságunk Filmzenéje albumát nyitó Sticks dallamaiban a bendzsó varázslatos hangulatára kezdhetjük meg képzeletbeli vadregényes utunkat. Már az elején az ős hard core fűrészgépes szaggatásaival felmálházott We Breath this Out ˝horse˝ metálos vágtájának, hol gyors, hol lassú iramában loholunk az elmúlt idők homokká vált tengerén. Az utunk során belélegzett por zenéje lesz életünk része, s a vérünk egy közös szívet dobogtat. Lassú földöntúli szigorúságával nevünket dörgő vadállatként vonszol a My Name csordavokál refrénje, alatta metálos karmokkal megacélozott gitár riffek pedig égetve tépik fel bőrünket. Ezekre csak újabb jeleket raknak HAW Black Horse High büszke magas fekete lovának tipró patái. Fáradt tombolásának verejtékében úszó szemével nem látja napjai múlását. S megszokott élete, mint az idő, a dal végén belassuló tempók húzós igáival együtt megáll. Az idő, ami egykor porként üvegbe zárva, most a széljárta Glass bendzsós dallamaira kiszökve illan el az egykori régi csillogásába. Ahol tépett tollait megrázva, jelentől elszakadva, alázatos bölcsként bukjon el a 7 Crows there poszt apokaliptikus, eget karcoló fájdalmas látomásban. Látod amott a hét varjú, mint hét fő bűn. Életünk néma és vak. A harag, az irigység és a büszkeség mind őt várja. Horogként húzzák-vonják egymást a dal végére összeakaszkodó neurotikus ˝Neurosis˝ sikálások. Dávidból pedig ordítások közepette szakadnak ki a reménytelenség prédikációi. A What We Call Home énektémájából egy remek Serj Tankian dallamvonalat vélek kicsengeni, ami alá ólomsúlyú imákat húznak a sétáló riff mérföldek. Az a bizonyos kis rockabillys tapsolós rész a belassult zene porában pedig egy ravasz, és váratlan telitalálat a négy cimborától. Nehéz teher, és nehéz út az én Uram. Mert hiába is tudsz járni, és hiába is látod a Szent utat, nem tudod mi az, ami mindig haza hív. És ha találsz is olyan súlyt, ami láncaiddal együtt lehúz, nem feledheted múltadat. Erre utal a Chains rövid bendzsós témájával. Vívd meg saját harcodat, aztán dobd el a köveket, s a botokat. Az első alkalommal én is veled esem, de mielőtt repülnél, nézd az utam. Nézd azt, amit én is végig jártam. A Watch Me Fall Watch Me Rise torzított bluesos dallamcentrikus témája remek zárása ennek az albumnak. A dal utolsó perceiben még kapunk egy adagnyi lehorgonyozott állast, és néhány mélyről préselt, reményt vesztett üvöltést.


A HAW zenei barátsága nem éppen a legkönnyebb műfajjal tért vissza. Az bizonyos, hogy az első demójukra a műfaj által oly megszokott, és oly szívesen aggatott zenei kliséket messze elrúgták maguktól. És az is bizonyos, hogy zenéjükben valamilyen szinten erőteljesen érezhetővé váltak a testvérzenekarok zenei hatásai is. De ez nem is baj, mert a vérfrissítés épp úgy kell, mint ahogy az új irányvonalak is. A HAW bennem egy erős HC Horse Metal Band képét testesíti meg. És ha nekik mégis klisésen hangzik, az új albumukért már most méltán odaadnám nekik az év magyar rock/metál ’mitudomén albuma címét! (mert nálam bizony ritkaság számba megy, hogy három nap leforgása alatt 18-szor hallgassak meg egy albumot…) Már csak azt kellene megfejtenem, hogy a borítón szereplő négy bicska közül melyik kié? Hogy tudjam, melyikkel nyírnak ki legközelebb. 

(Nick Cave és Bien Sky, Köszönet a lelki inspirációért)



Tagok: MRC, Blinder Gáspár, Makó Dávid és Pó bácsi