A tavalyi évben húsz éves fennállását ünneplő atmoszferikus
progresszív death metalt játszó kisvárdai Moon of Soul zenekar zeneileg egy meglehetősen termékeny, pályáját
tekintve viszont egy annál rögösebb utat tudhat magáénak. Az 1996-ban alakult
csapat hazai viszonylatban azon kevés zenekar közzé tartozik, akik
kitartásukkal, kreativitásukkal és legutolsó sorban töretlen, vagy inkább
jócskán megtépázott lékesedésük ellenére is kitartóan dolgoztak a pillanatnyi
siker, és a hosszabb sikertelenség illúziókat szertefoszlató mezsgyéjén. Kezdve
az 1998-ban megjelent Világ fölötti mozdulat című demójukkal, az időközbeni,
majdhogy teljesen átszerveződött zenekari felállásukkal (jelenlegi felállásuk: Csernyánszky Gábor - gitár/ének, Csernyánszky
Tamás - gitár, Pilcsák Soma - basszusgitár, Molnár László - dob, ifj. Ficsór
Gyula - billentyűk), az elismerő pozitív kritikákkal, az Evergrey, az Opeth
és a The Ocean előtti fellépéseikkel, valamint országos turnéikkal, egészen a
2014-ben kiadásra került a Hangóceán című lemezükig bezárólag. Zenéjükben a szférikus
prog-death metál, azon belül is a Death-re és a Cynic-re jellemző bonyolult
technikai megoldások egyedi módon ötvöződnek az Opeth, a Psychotic Waltz és a Dream
Theater progresszív dallamvilágával, melyeket a sajátos, belső forrásokból
táplálkozó szövegeik, verseik tesznek még egyedibbé.
A most megjelenő, öt számos Világteremtő kislemezük szövegvilágnak meghatározó üzenete a
transzcendens világgal való kapcsolat keresése. Minden szöveg egyben üzenet egy
másik világból és ugyanakkor törekvés e belső világok felé is. Miközben komplex
és egyben atmoszférikus dallamaikkal kalauzolnak minket a lélek és szellem
végtelensége felé, mint ahogy azt teszik a kezdésként szolgáló lassú - doomosnak
is nevezhető - szirmonként kinyíló zseniális improvizatív szerkezetekkel felépített
The
Other Side progresszív rockos dallaminkban is. Az ezt követő címadó Világteremtő
egy az Opeth korai, a klasszikus ’70-es évek hard rock érájával
párhuzamot vonható nem túlerőltetett komplex technikása melo-prog-death metálos
vonalára hajaz, aminek sajátságos kifejező jelentést kölcsönöz a saját
belsőnket formáló ˝Világteremtő˝ ént központba helyező magyar nyelvű szöveg.
„Látsz e távolabb,
mint önmagad?
Szembe tudsz nézni a túlsó parttal?”
A Brothers Of Sky vastag veretű prog-metálos
szálai, valamint a klipes Univerzum egyszerre több témán is
futó bonyolult építménye lelkünk égi szférájáig nyúlik fel, ezáltal is lépcsőt
biztosítva szellemünk szabadságának. Az EP-t záró Világszakadás erős Dream
Theater-ös ihletésű dallamvilágával egyfajta zenei kozmikus átjárót nyit az
ősök szelleme és a ma emberének tompa tudata között. Üzenetként hordozva a ma
kincsein felülálló lelki, spirituális tudást.
A Moon Of Soul mostani
kislemezén ismételten 100 %-osan tudta felvonultatni az őket leginkább jellemző
zenei esszenciákat: a komplexitást és különös transzcendentális atmoszférát. Ez
mindenképp elismerendő, és dicséretükre váló. Végére pedig egy olyan személyes megjegyzés, amit elég ritkán szoktam kimondani…
Ez a zenekar sokkal többre érdemes, mint amennyit eddig elért. Hallgassátok
őket!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése