2014. január 22., szerda

Our Existence Is Punishment - The Second Stage Of Grief (2013)

A 2007 tájékán alakult Our Existence Is Punishment zenekar hátterében nem más arcok állnak, mint a Nadir zenekar tagjai. Már megalakulásuk kezdete óta úgy érezték, hogy anyazenekaruk death/doom/hard-core zenéjétől eltérve egy új felfogású a hagyományos dal struktúráktól eltérő olyan oldalági projektet hoznak létre, ahol jól megférnek egymás mellett a hidegebb hangulatfestő ipari morózus dallamok, valamint a jól bejáratott súlyosabb doom alapok. Ennek az elképzelésnek első eredménye a 2011-ben megjelent The Horrid Truth Still Untold ipari/industrial tüskékkel kísérletezgető doom metál albumuk. Az album és zenéjük alapvető hatásai (elmondásuk szerint) a noise rockban utazó Will Haven, és olyan death metál alapzenekarok, mint a Morgoth, Godflesh valamint az ipari metált képviselő Prong-nak köszönhetőek. Vagyis egy fekete komor masszában összegyúrt, nem épp életvidám hangulatot árasztó zene.  Ilyen hangulat köszönt ránk a zenekar 2013-as The Second Stage Of Grief második albumából is. Azonban itt már az elektronikus és döngölős riffek egységesebben, összeforrottabb vannak jelen, amik alatt folyamatosan hömpölyög egy aláfestő brutális hideg hangmassza. 





Egy világvég hangulatot szólaltat meg az albumnyitó Martyrdom erősen sodró torzított black metálos gitártémáival és Lord Necroshine (Tauszik Viktor) post-apokalipszisbe sűrített hullámzó dallamos hörgése. Utópisztikus masszaként hömpölyög végig a The End Of Modern Civilization gépiesen lehangolt monoton löktetése, ami áthúz a Disenchantment elektronikus sci-fi töltetű futurizmusába. A The Second Stage Of Grief címadó dal tovább vonszolja az nyomasztó gépies sötétséget, a lassú riffelésű súlyos doom és dallamosan száguldó gitártémái beleveszve egy újabb futurista hangaláfestésbe, hogy egyenes folytatásként vigye tovább a zörgő elektronikus gépies zúzdát a Nothing anomáliáiban. Rövid harcias filmzenei hangulatot kapunk a Beyond Recal vibrálóan lüktetető világából, előkészülve egy épp kitörő háborúra, amit meg is kapunk az Unborn Saviours apokalipszis látomásától szenvedő minimál riffes, gépiesen lüktető ipari metáljában. Zárásként őrlő hidegrázós verejtékben tör ránk a Small Piece Of Earth's Time komótos lassúságba nyújtott visszhangos, máskor rövidebb ideig durván begyorsulva váltakozó témáinak világvége hangulatából.



A halott jövő, egy fuldokló halott társadalom világképe vetül ki az OIEP utópisztikus látomásokkal átszőtt albumából. Egy világkép ahol nincs érték, nincs erény, nincs ember... csak romok, törmelék és sivárság. Hangsúlyoznám, hogy egyfajta kísérletező zenéről van szó! De mégis egyedi, különleges, rejtelmesen kreatív alkotás. Aki egy kis egyediségre, extrémségre vágyik az nyugodtan próbálkozzon a létezés büntetésével. 





2014. január 15., szerda

Uzipov – Bazaltkockák (2013)

Az Uzipov idestova 8 éve tolja kisebb-nagyobb szünetekkel, de annál lendületesebben és kíméletlen szókimondással előadott vastag, erős agrár hc/noizzrock-os zsíros stoner riffeit. A zenekar még 2006-ban egy horvát-magyar barátságnak köszönheti létrejöttét, melynek első eredménye hosszas idő után 2011-ben volt hallható egy energikusan pörgős 3 dalos EP-n. Közben születtek az új dalok, melyek a médiákban és koncerteken itt-ott már halhatóak voltak. Ezeket, az új dalokat az EP-ről már jól ismert dalokkal kiegészítve jelent meg a 2013-as Bazaltkockák című első albumuk.   
 


Az album mind a nyolc dala egy „200-as szeg a pofánkba” - ahogy ezt a zenekar mottója is mondja. Vagyis az elejétől a végéig lényegre törő minden finomkodást mellőző tűsarkú riffekkel és szövegekkel rúgnak pofán minket. Már kezdésként jó nagy parasztlengőt kapunk a Fekete neked erősen vágtázó ütemeitől az odamondó szövege pedig könyörtelenül bele fúrja könyökét gyomrunkba. Lendületéből mit sem veszítve folytatja az alázást, a Nem akarom erőszakos alkoholos behatású földbe döngölős ereje, amire testre feszülő cammogós témával jön a legyalulós, május elsejei felvonulós Zászlós barom. Egy slágeresen pattogós történetet hoz az alteresen szavalós ének dallamú Ájulás küszöbén, amit még slágeresebben követ a szinte már rádióbarát Mintha zuhannál ’80-as éveket idéző pop-rock lufi hangulatával. E két hanyagul lazábbra vett dal után egy feszesebb swing/stonert kényeztetést kapunk a Szinte szárazon részegesen hazatántorgós laza swinges hangulatára, és a végén kissé hard rockosra vett orgona témájára. Boldogságot félretéve dühös tűsarkakon táncol A kedvem véget ér dühöngő érzéki rombolása, ami aztán igazán kitombolja magát a záró 18 komplexen progresszívebb instrumentális apokalipszisben hullámzó varacskos delíriumában. 

A Bazaltkockák egy bitang mód furkó anyag a maga nyersességével és odamondó szókimondásával, valamint az erőteljes koszos hangulatával. Ha meghallgatod garantáltan le mész kutyába! Félre teszel mindent, hogy kinyiss egy üveg pálinkát, és már jön, a szeret!  



Tagok:  Yetterman - ének, basszus, Grog - gitár, Gabihargita – dob




2014. január 9., csütörtök

Conan’s First Date – The Grim ’EP 2013

Akik ismerik a szentendrei Conan’s First Date eddigi anyagait azok jól tudják, hogy nem egy könnyen bekategorizálható zenekarról van szó. Zenéjükben épp úgy jelen vannak a vadabb thrash/death dallamok, mint ahogy mesterien keveredik a gyilkos black metált a rendenck és sludge mocskával, amit még is megpakolnak súlyos mázsányi doomos riffjeikkel. Vagyis egy sajátságosan tömény 100%-os undergound death’n roll-t vágnak az arcunkba, minta, ahogy teszik ezt a tavalyi év utolsó napjaiban megjelent ajándék két dalos EP-jükkel is.



A The Grim EP-t nyitó akusztikus kezdésű Death Of Our Muses egy ős veretű epikus black metálos arculatot domborít ki, ami át van itatva a svéd (In Flames) death metálra jellemző darálós hipersztrádán száguldó riffjeikkel, hörgésekkel és jól kiénekelt dallamokkal, amikhez csak plusz ízt adnak a rövidke thrashes gitárszólók. Az előző száguldó mészárszékkel ellentétben a Shade Of Despair daluk egy lassú, vontatottabb, ahogy ők is jellemezték: - „a brit gothic/doom fénykorát idéző” (P. Lost, korai Anathema, My Dying B.) szívlapátnyi súlyokkal megpakolt goth/doom eposz, amiben a lassan őrlő gitárokból és az ének dallamából árad a szenvedéssel átitatott sötét kripta szag. Az ’EP borítója pedig bennem a ’90-es évek nordikus undergound borítóit idézi.

Hogy ezek lesznek-e a Conan’s First Date jövőbeli iránymutatói… nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy már javában dolgoznak a következő nagyobb lélegzetvételű anyagukon. Valamint az, hogy január 25.-én a Dürer Kertben láthatjuk őket a Wall of Sleep, valamint a Stonedirt társaságában. Lesz kőfejtés!



Conan's First Date: Bencze Márton - ének, gitár, Vándor Erik - gitár, vokál, Hőnich Szabolcs – basszusgitár, Séd Levente - dob




2014. január 8., szerda

Vendetta Inc. – „Garantált az izomláz és nyaktörés”

A tehetséges fiatalokból álló súlyos groove/thrash zenét játszó Vendetta Inc. ez évben lendületesen belevetette magát a Budapesti underground metál életébe. Sorra rombolják a klubok színpadait eredeti, kompromisszummentes, az aktuális tömegzenei ízlésnek ellentmondó tömény energiájú zúzós metál zenéjükkel, mellyel egyfajta kulturális és társadalmi hadviselést is vívnak. Hogy mi is ennek a hadviselésnek a célja, erről a zenekar tagjaival beszélgettem.


Sziasztok srácok! Kezdjük is az elején azzal, hogy mutassátok be a zenekart. Hogyan álltatok össze és hogyan lett ez a nem mindennapi, de annál figyelemfelkeltőbb Vendetta Inc. név?

Szia Armand! A banda alapötlete valamikor 2011-ben fogant meg, de érdemlegesen működni csak a rákövetkező évben kezdett el. 2012 nyarán nyerte el végleges formáját. Nem szarakodtunk sokat, ősszel be is mutattuk régóta érlelődő riffjeink dalokká formált változatait élőben. Innentől beindult az úthenger.
A Vendetta Inc. név a világhoz való hozzáállásunkra utal, az aktuális társadalmi keretek tükrében. El lehet képzelni mifélék vagyunk. Vadászat indul!

Én úgy fél éve találkoztam a nevetekkel és zenétekkel először. Már akkor megfogott a belőletek áradó érő és, ami már akkor azt mutatta, hogy van ezzel célotok, és aminek látható eredménye, hogy az utóbbi időkben igen jó ütőképes csapattá váltatok. Az elképzelések, célok, hogy milyen zenét akartok játszani az már a kezdetekkor is meg volt?

 Zenénk alapvető koncepciója mindig is a riff/groove központúság volt. Az újabb dalokban érezhető a sötétebb hangulat, néhol már szinte progresszív elemeket is tartalmaz. A koncerten érezhető lendület és energia a zenekar egységes gondolkodásmódjának és egy csomó próbának köszönhető. Elvetemültek vagyunk, és szeretjük ezt csinálni! Minden bulit úgy fogunk fel, mintha az utolsó lenne, ezáltal 120%-ot adunk bele. Garantált az izomláz és nyaktörés!

Zenétekben szorosan összekapcsoltátok a groove szaggatását a thrash-es lendülettel, és bizonyos más zenekarok zenéjével ebből adódóan erős párhuzamot lehet vonni. Nektek kik voltak, vagy kik azok az előadók, albumok, amik inspirálnak, hatással vannak, voltak rátok?

Rengeteg hatás ér bennünket, van aki nyitottabb ezekre, van aki kevésbé. A Pantera, Black Label Society, Lamb Of God triumvirátusra például mindannyian nyitottak vagyunk. Ezzel nagyjából be is lőttük a gyökereket. Aztán újabb hatások értek, fejlődtünk, összeértünk, szétestünk, összeszedtük magunkat és így tovább. Így lett a Vendetta Inc. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen irányba tartunk, amihez az is hozzá tartozik, hogy engedjük a riffjeinket élni, hagyjuk, hogy magukba olvasszák a hatásokat, vagy épp kilökjék őket. Mindkettő sűrűn előfordul!

A zenéteknek és szövegeiteknek van egy elég erős társadalmi kritikája, ahogy ti mondjátok egy kulturális hadviselés célja. Ez, hogyan alakult ki? Úgy is kérdezhetném, miért ezek a fő témáitok?

Mert egy metál zenekar vagyunk. Olyan témákról írunk, amik elbírják a riffeket. Vagy fordítva. A Kulturális Hadviselés pedig egy relatív dolog, minden embernek mást jelenthet mikro szinten, nekünk ez a zenénkben nyilvánul meg. Ez egy öngerjesztő folyamat. Ezt az egészet nem mi találtuk ki, mindig is létezett. Mi csak nevet adtunk neki.

Nektek mennyire fontos az, hogy felhívjátok az emberek figyelmét a mai, jelenkori társadalom morális, abnormális hibáira, értéktelenségeire? Hisz a legtöbb fiatalt, és sajnos nem csak fiatalt ez teljesen hidegen hagyja, csak éli magát a napi ritmusban.

A mai, digitális világban Kafka mód torzul a személyiség. Ez természetes velejárója a gyors ütemű technológiafejlődésnek, a fejlett országok gazdasági berendezkedésének. Bizonyos morális értékek háttérbe szorulnak, a művészetből szórakoztatóipari termék lesz, az emberek nem értékelik az életet. Szeretünk az ilyen kérdésekbe belemerülni, azt viszont tudjuk, hogy nekünk nem tudományos oldalról érdemes megközelítenünk a problémát. Mi egy metál zenekar vagyunk. Mi csak megmutatjuk, hogy másképpen is fel lehet fogni az életet. Önfegyelem és attitűd kérdése. 

Akik már voltak a koncertjeiteken, azok tudják, hogy egy eléggé összefogott anyaggal rendelkeztek. Várható, hogy ezek a dalok megjelennek majd egy nagyobb anyag keretében?

Még télen szándékozunk megjelentetni egy EP-t, Bristle With Rage címmel. 6 nóta lesz rajta, amiket koncerten is tolunk. Azért is lesz érdekes a kislemez, mert egy fejlődési folyamatot is bemutat a 6 dalon keresztül. Ez a folyamat a dalok felépítésében, dallamában, stílusában és a zenekar hangulatában nyilvánul meg. De ami biztos… ez metál EP lesz. A fizikai formátum is érkezni fog, ám pár hónappal későbbre tervezzük. Lesz majd klip is a Bristle With Rage c. opuszra, úgyhogy mozgalmas lesz a 2014-es év.

Akkor hát hajrá Srácok! Köszönöm a beszélgetést! 

Mi köszönjük a lehetőséget! Január 10-én találkozunk a Kék Yuk-ban! A Burning Full Throttle, Let The Cigar Die, és a Mandibular társaságában.