A Green Machine-t
eddig úgy ismerhettük, mint Magyarország első számú Kyuss tribute zenekara.
Azonban mára már a srácok úgy érzik, hogy a feldolgozások helyet saját dalokat
kell játszani, és saját dalokkal kel érvényesülni. Erről, valamint a zenekar
történetéről, a hazai tribute helyzetről, tervekről beszélgettem a zenekar
tagjaival.
Sziasztok! Akkor
kezdjük is az elején, hogyan is indult a ti történetetek?
Miki: Peru találta ezt a bandát ki. Ő nagy Black Sabbath meg
Kyuss rajongó már gyerekkora óta, és amikor a Barbában a Kyuss Lives fellépett
utána összetrombitálta ezt a csapatot.
Peru: Nekem egykoron Nyerges Tamás egykori Rockstar magazinos
kollégám mutatta ezt a bandát. Nagyon kerestem valami hasonlót. Beszélgettünk a
zenéről és valahogy szóba került, hogy én például milyen zenét hallgatnék
szívesen, mi az amit keresek. Elmondtam neki. Ő megmutatta a Kyusst. Nem
ismertem, de azonnal beleszerettem. Gyakorlatilag azóta Kyusst hallgatok
egyfolytában!
Miért pont tribute
banda lettetek?
Peru: Eleinte a RedHeart volt mindenünk és a Green Machine-t
tényleg „csak” egy tribute bandának hoztuk létre. Persze éreztem később, hogy
jól lökjük a Kyusst, de álmomban jelent meg csak Garcia, aztán a skype-on is!
Jól gondolom, hogy a
ti történetetekben eljött az az idő, amikor úgy érzitek, hogy a tribute
kategórián túl kell lépnetek? Hisz hamarosan egy saját dalos debüt kislemezzel
jelentkeztek.
Peru: Igen eljött az idő és bevallom nem bánom. Mikivel mi
mindig szerettünk dalokat írni. Gyakorlatilag egyfolytában ezt csináljuk. Csak
most már kizárólag a Green Machin-ban.
Miki: Mindig bennünk volt ez, egyszer kétszer amikor jammeltünk
a GM-el már a kezdeti időkben éreztük, hogy ez lesz az út.
Hol készült, és mire
számíthatunk tőletek ezen a kislemezen?
Peru: A Super Size-ban készült Törökbálinton. Ezúton is köszönjük
a segítséget a stúdiónak és Dexternek is, aki vezette a felvételt és a mastert
is.
Miki: Brutális stoner témákkal és érdekességekkel megfűszerezve
egy csomó stílussal. Szerintünk egyedi lett. Nagyon örülök neki, mert nem egy
Kyuss nyúlás, hanem teljesen más!
Amikor még ti
kezdtétek ezt a tribute dolgot még nem igazán voltak nagy számban hozzátok
hasonlóan „feldolgozás/tisztelet” zenekarok. Mára, viszont ha megfigyeljük a kínálatot
szintem minden második hétvégén valamilyen tribute est van. Főleg itt a
Budapesti klubokban. Nem lett ez kicsit divat?
Peru: Rengeteg tribute buli van, ami annak is tudható be, hogy sok
magyar előadó a külföldi sztárok hazánkba özönlése miatt van ki, ami
mindenképpen megmosolyogtató.Szerintem a klubszervezők fantáziátlanok, és ha azt látják,
hogy valakinek megy a tribute buli akkor szervez ő is egyet. Ennek lettünk
áldozatai, no meg annak, hogy a mennyiséggel megnőtt a minőség romlásának az
aránya. Egyre több a gyenge tribute banda. Ez sem tesz jót.
Miki: Egyetértek. Nyilván valamilyen igény van rá, különben nem
lett volna sosem ilyen buli. Lehet valóban kicsit túlpörögtek az arányok.
Én személy szerint nem
vagyok egy tribute párti. Főleg az előbb említet tribute est dömping miatt, ami
bennem valahogy elnyomja az igazi zene élményét. Az okés, hogy egy banda
feldolgoz egy dalt tiszteletből de, hogy egy egész repertoárt. Ez nem olyan
mintha más babérjaival ékeskednénk?
Peru: Sokan nem tribute pártiak. Nevetni fogsz, én sem vagyok
az. De ha van egy jó tribute buli az mégis tetszik! Fene tudja, hogy van ez.
Azért azt nem gondolnám, hogy más tollával ékeskedsz! Bevallom sokszor inkább
kihívás és feladat megszólaltatni egy-egy Kyuss vagy AC/DC dalt mintsem
egyszerű vagánykodás lenne.
Miki: Sok esetben a zenekar iránti tisztelet hozza ki a tribute
dolgot. Mi szeretjük ezt csinálni. És szerintem ezért is csináljuk.
De hagyjuk ezt a
tribute témát és térjünk vissza hozzátok. Miki, hogy is kezdődött a te kalandod
a Kyuss egykori énekesével John Garciaval?
Peru: A Sokat szidott fránya tribute az oka, ha-ha. De tényleg!
Ő nekik aztán ebből nincsen sok a világon, mármint a Kyussnak. Így a rajongóik
hamar megmutatták John Garcianak, hogy itthon mi történik. Meghallgatta a One
Inch Man-t és írt azonnal. Aztán felvettük Skype-on a kapcsolatot. Miki később
hetekig nála gitározott a többit mesélje inkább ő.
Miki: Átmentem Peru barátomhoz egyik éjjel s mondta, hogy valaki
beszélni szeretne velem. John Garcia fogadott a laptop képernyőn. Miután
ledumáltuk a dolgokat már mentem is Palm Springbe.
És az eredménye? Esetleges terveztek újabb közös munkát?
Miki: Erről majd ő fog beszélni, mármint John Garcia. Mindenképpen
folytatjuk, és amint bejelenti a tour-t én is okosabb leszek. Előtte
visszamegyünk próbálni. És persze ezerrel Green Machine!
Koncertek, tervek a jövőre nézve?
Peru: A nagylemez elkészítése a cél most és a június 28-ai EP bemutató buli a Showbarlangban. Itt ezen a budapesti helyen léptünk fel először
életünkben, úgyhogy back to the roots! Ráadásul a Godgiven és a Boddah is
velünk tart ezen a koncerten valamint a Powertrip zenekar is itt mutatja be az
első EP-jét!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése