A budapesti Dusty Chopper
egy fiatalos erőtől hajtott redneck/southern metál banda, akik körül mostanában
igen csak felgyorsultak az események. Hamarosan megjelenő albumukkal októberben
a világ egyik leghíresebb rock klubjában lépnek fel. Hogy pontosan miről van is
szó és, hogy mi is az ő történetük, arról a zenekar énekesével, Picúrral és
gitárosával, Borisszal beszélgettem még az Amerikai túrájuk előtt.
Sziasztok srácok! Először is mutassátok be a
zenekart. Hogyan és mikor alakult a zenekar?
Picúr:
Csókhömpöly! Úgy 2011 őszén alakultunk, miután egy verőfényes nyári délután
arra eszméltünk, hogy az aktuális, Forget The Past nevű progresszív formáció
végképp beadta a kulcsot. Az utolsó pár próbán már amúgy is elkezdte szárnyát
bontogatni egy-két riff-röff, és miután eljátszottuk az FTP hattyúdalát, Borisz
és jómagam - akkor még basszusgitárral a kézben – külön-külön megkerestük Levit
azzal, hogy nem lenne-e kedve valami parasztmetál féle-fajta muzsika alá tolni
a dobot.
Már a kezdetektől ebben a redneck southern
stílusú kocsma füstös metál zenében gondolkoztatok?
Picúr: Ez
így van. Legfőképp az a kitétel lebegett a szemünk előtt, hogy nem fogjuk
szétizzadni-erőlködni magunkat számírások közepette. Engedtük, hogy gyökeret
eresszen a bennünk élő tuskó, és arra koncentrálunk szám írás közben, amit az
életben is szeretünk: A sör, a HáPé, whisky, és persze az asszony és állathús
különféle formában történő magunkhoz vétele.
Időközben a kezdeti felállás kissé átalakult.
Mi is történt közben?
Picúr:
Valahol a tavaly nyár elején-környékén úgy alakultunk, hogy a volt
vokalistánkkal elválnak útjaink. És mivel nem volt kilátásban, hogy szét fogjuk
fesztiválozni az arcunkat a színpadon rengetve a kappanhájt, ezért a nyári
szokásos takaréklángra tettük volna magunkkal együtt a mézes-borsos-mustáros
karajt. No, nem a vegán diéta volt a konfliktus kirobbantója. De a lényeg, hogy
miután ez bekövetkezett, pár hét morfondírozás után úgy döntöttem, hogy kézbe
veszem a mikrofont. A basszus gitár már majdnem a szögre került, de út közben
Somodi Dániel, az együttes ifjú titánja markába sikerült belenyomni. Hamar
ráébredtünk, hogy ez egy remek döntés volt, továbbá sikerült elkerülni, hogy
meglincseljenek a többiek, mert nem három évvel ezelőtt döntöttem így.
Ez a „minőségi” csere, ha jól sejtem, csak
előnyére vált a zenekarnak?
Picúr:
Határozottan. Teljesebbnek érezzük magunkat, mint valaha, és magunk mögött
tudhatunk most már jó pár jól sikerült bulit.
Az új felállással ez év tavaszán újra
rögzítettétek első kislemezetek a Tales
Of The Swamp dalait, amivel remekül bemutattátok a megújult Dusty Choppert.
Picúr:
Igen, ez volt a célunk. A régi anyaggal így utólag nem voltunk teljesen
megelégedve, és mivel zenei csatorna főműsor idejébe nem tudtunk volna betörni
rendhagyó produkciónkkal még egy kombájnnal sem, így emellett döntöttünk, s így
ez egyfajta összehasonlítási alapot is tudott nyújtani.
Az újra felvett kislemezetekre nyugodtan
mondhatjuk azt, hogy a hamarosan megjelenő első albumotok előfutára is egyben.
Pontosan mikorra is várható ez az album? Hol tartotok most a munkálatokkal?
Picúr: Ez volt
egész konkrétan a másik célunk is, hogy bemutassuk, mi az, amire nagyjából
számítani lehet. Igyekszünk az új anyagot jobban telerakni kapanyéllel és
gőzekével. Az album még idén ősszel,
október eleje környékén megjelenik. Az utolsó simításokat végezzük. A
készületekkel egy picit megcsúsztunk, mert az idei nyarat főleg erre szerettük
volna szánni, de úgy alakult, hogy beesett pár buli a képbe, aminek amúgy
rendkívül örültünk.
Az utóbbi időkben igen meglódult a zenekar
szekere. Pár hónap alatt szinte beutaztátok fél Magyarországot, és szinten most
is minden hétvégén koncerteztek valahol. Ha jól tudom összeakadtatok egy remek
promóter céggel is, aki segít a külföldi koncertek leszervezésében is. Hogy, és
honnan jött ez a kapcsolat?
Picúr: Van
egy titkos fegyverünk, úgy hívják: Borisz és a szervezési képességein felül
egyik módszere, amiről mondhatjuk, hogy a vérében van; kiválóak a reakciós
képességei alkoholos oldatokban. Bővebben és leginkább első kézből Borisz tudna
mesélni erről.
Borisz:
Szeretem tartani a kapcsolatot emberekkel, és megismerkedni sok mindenkivel.
Nekem legfőképp az számit, hogy mindenki jókedvűen távozzon a koncert
helyszínről és általában ez sikerül is. A külföldi szervezőcég pedig nem más,
mint a Horvát illetőségű Hammer And Tongs promotions, akik által közösen
idehoztuk Budapestre illetve Esztergomba a Brazil Revengin zenekart Rio De
Janeiro-ból, ezért cserébe pedig kapunk Európai dátumokat. Nagyjából ennyi a
sztori. Az egyezkedés és a többi részébe nem megyek bele a dolognak, mert
stresszes és unalmas.
Pedig a nagydurranás még csak most jön.
Októberben, Amerikában, pontosabban Los Angeles-ben a híres Whiky A Go Go
bárban léptek fel, ami egyben a hamarosan megjelenő albumotok külföldi
bemutatója is lesz. Ennek mi is a története?
Borisz: Egy időben baromira elegem lett a Magyar
szervezkedésből és a semmittevésből, ezért indokolatlan email, telefon,
facebook üzenet viharba kezdtem. Ennek folyománya volt a Hammer and Tongs-os
együttműködés is. Mivel már többször jártam Los Angeles-ben és megismerkedtem
ottani promoterekkel, zenekarokkal először a Los Angelesben honos a "The
Drama" zenekarnak jutott az eszébe, hogy: "Te Borisz, neked van egy
bandád, nem?" És lényegében elkezdődött ott is az egyezkedés, hogy miért
is ne… Végül két koncertet is sikerült nyélbe ütni, két elég jó nevű klubban.
Az egyik a Loaded @ Hollywood, amiért utólag is köszönjük az ENROT zenekarnak,
hogy lehetővé tette, a másik pedig a világhírű Whisky A Go Go, ahol pedig
személyesen a tulajdonost és booking agent-et kerestem fel, szintén rengeteg
egyezkedés után meg is született a koncertszerződés minden részlettel és
finomsággal. Aztán már csak az volt hátra, hogy meggyőzzem a zenekar többi
tagját, hogy ezeket a koncerteket nem egy lidérces álomban szerveztem, hanem
valódiak.
Lépet már fel magyar zenekar a Whisky A Go
Go-ban? Mit éreztek, amikor meg tudtátok, hogy egy ilyen híres klubban fogtok
zenélni?
Borisz: Nekem személy szerint először össze
kellett kaparnom az államat a pincéből, amikor egyáltalán választ kaptam, hogy
nagyon szívesen megcsinálják a bulit, és szereznek helyi bandákat mellénk, mi
pedig jöjjünk Headliner-ként. A többiek részéről nem tudok nyilatkozni, de az
arckifejezés valami ilyesmi volt: O_O ?!@?#'+ . Nem tudok róla, hogy valaha is
játszott volna Magyar zenekar a Whisky-ben!? Ha neadjisten nem, akkor hurrá! Mi
leszünk a jégtörők!
További tervek, koncertek a jövőre
vonatkozóan?
Borisz:
Picúr megpróbálja magát kialudni, és persze tovább rontjuk a zenekar hírnevét,
hogy megpróbáljuk magunkat minden olajfoltos, savanyú sörszagú, whiskytől
fanyar, pálinkával felöntött helyre eljuttatni.
Végezetül, pedig ha egy mondatban nektek kellene
bemutatni a zenekart, ti mit mondanátok el magatokról?
Picúr: A
grillező szélén megrekedt koromtól koszló, sör,- és töménypárlatok
kipárolgásaiban pácolt fehérjepusztító aszfaltparasztok volnánk.
Borisz:
Továbbá ez úton szeretnék Arnold Schwarzenegger felhívásával élni: GET TO DA
CHOPPA!!!
Srácok, Köszönöm az interjút!
Mi köszönjük a lehetőséget és a hozzánk való nincs mit! ha-ha...
Srácok, Köszönöm az interjút!
Mi köszönjük a lehetőséget és a hozzánk való nincs mit! ha-ha...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése