2014. november 13., csütörtök

Dusty Chopper – Redneckek menni Amerika…

A budapesti Dusty Chopper egy fiatalos erőtől hajtott redneck/southern metál banda, akik körül mostanában igen csak felgyorsultak az események. Hamarosan megjelenő albumukkal októberben a világ egyik leghíresebb rock klubjában lépnek fel. Hogy pontosan miről van is szó és, hogy mi is az ő történetük, arról a zenekar énekesével, Picúrral és gitárosával, Borisszal beszélgettem még az Amerikai túrájuk előtt.

Sziasztok srácok! Először is mutassátok be a zenekart. Hogyan és mikor alakult a zenekar?

Picúr: Csókhömpöly! Úgy 2011 őszén alakultunk, miután egy verőfényes nyári délután arra eszméltünk, hogy az aktuális, Forget The Past nevű progresszív formáció végképp beadta a kulcsot. Az utolsó pár próbán már amúgy is elkezdte szárnyát bontogatni egy-két riff-röff, és miután eljátszottuk az FTP hattyúdalát, Borisz és jómagam - akkor még basszusgitárral a kézben – külön-külön megkerestük Levit azzal, hogy nem lenne-e kedve valami parasztmetál féle-fajta muzsika alá tolni a dobot.

Már a kezdetektől ebben a redneck southern stílusú kocsma füstös metál zenében gondolkoztatok?

Picúr: Ez így van. Legfőképp az a kitétel lebegett a szemünk előtt, hogy nem fogjuk szétizzadni-erőlködni magunkat számírások közepette. Engedtük, hogy gyökeret eresszen a bennünk élő tuskó, és arra koncentrálunk szám írás közben, amit az életben is szeretünk: A sör, a HáPé, whisky, és persze az asszony és állathús különféle formában történő magunkhoz vétele.

Időközben a kezdeti felállás kissé átalakult. Mi is történt közben?

Picúr: Valahol a tavaly nyár elején-környékén úgy alakultunk, hogy a volt vokalistánkkal elválnak útjaink. És mivel nem volt kilátásban, hogy szét fogjuk fesztiválozni az arcunkat a színpadon rengetve a kappanhájt, ezért a nyári szokásos takaréklángra tettük volna magunkkal együtt a mézes-borsos-mustáros karajt. No, nem a vegán diéta volt a konfliktus kirobbantója. De a lényeg, hogy miután ez bekövetkezett, pár hét morfondírozás után úgy döntöttem, hogy kézbe veszem a mikrofont. A basszus gitár már majdnem a szögre került, de út közben Somodi Dániel, az együttes ifjú titánja markába sikerült belenyomni. Hamar ráébredtünk, hogy ez egy remek döntés volt, továbbá sikerült elkerülni, hogy meglincseljenek a többiek, mert nem három évvel ezelőtt döntöttem így.

Ez a „minőségi” csere, ha jól sejtem, csak előnyére vált a zenekarnak?

Picúr: Határozottan. Teljesebbnek érezzük magunkat, mint valaha, és magunk mögött tudhatunk most már jó pár jól sikerült bulit.

Az új felállással ez év tavaszán újra rögzítettétek első kislemezetek a Tales Of The Swamp dalait, amivel remekül bemutattátok a megújult Dusty Choppert.

Picúr: Igen, ez volt a célunk. A régi anyaggal így utólag nem voltunk teljesen megelégedve, és mivel zenei csatorna főműsor idejébe nem tudtunk volna betörni rendhagyó produkciónkkal még egy kombájnnal sem, így emellett döntöttünk, s így ez egyfajta összehasonlítási alapot is tudott nyújtani.

Az újra felvett kislemezetekre nyugodtan mondhatjuk azt, hogy a hamarosan megjelenő első albumotok előfutára is egyben. Pontosan mikorra is várható ez az album? Hol tartotok most a munkálatokkal?

Picúr: Ez volt egész konkrétan a másik célunk is, hogy bemutassuk, mi az, amire nagyjából számítani lehet. Igyekszünk az új anyagot jobban telerakni kapanyéllel és gőzekével.  Az album még idén ősszel, október eleje környékén megjelenik. Az utolsó simításokat végezzük. A készületekkel egy picit megcsúsztunk, mert az idei nyarat főleg erre szerettük volna szánni, de úgy alakult, hogy beesett pár buli a képbe, aminek amúgy rendkívül örültünk.

Az utóbbi időkben igen meglódult a zenekar szekere. Pár hónap alatt szinte beutaztátok fél Magyarországot, és szinten most is minden hétvégén koncerteztek valahol. Ha jól tudom összeakadtatok egy remek promóter céggel is, aki segít a külföldi koncertek leszervezésében is. Hogy, és honnan jött ez a kapcsolat?

Picúr: Van egy titkos fegyverünk, úgy hívják: Borisz és a szervezési képességein felül egyik módszere, amiről mondhatjuk, hogy a vérében van; kiválóak a reakciós képességei alkoholos oldatokban. Bővebben és leginkább első kézből Borisz tudna mesélni erről.

Borisz: Szeretem tartani a kapcsolatot emberekkel, és megismerkedni sok mindenkivel. Nekem legfőképp az számit, hogy mindenki jókedvűen távozzon a koncert helyszínről és általában ez sikerül is. A külföldi szervezőcég pedig nem más, mint a Horvát illetőségű Hammer And Tongs promotions, akik által közösen idehoztuk Budapestre illetve Esztergomba a Brazil Revengin zenekart Rio De Janeiro-ból, ezért cserébe pedig kapunk Európai dátumokat. Nagyjából ennyi a sztori. Az egyezkedés és a többi részébe nem megyek bele a dolognak, mert stresszes és unalmas.

Pedig a nagydurranás még csak most jön. Októberben, Amerikában, pontosabban Los Angeles-ben a híres Whiky A Go Go bárban léptek fel, ami egyben a hamarosan megjelenő albumotok külföldi bemutatója is lesz. Ennek mi is a története?

Borisz:  Egy időben baromira elegem lett a Magyar szervezkedésből és a semmittevésből, ezért indokolatlan email, telefon, facebook üzenet viharba kezdtem. Ennek folyománya volt a Hammer and Tongs-os együttműködés is. Mivel már többször jártam Los Angeles-ben és megismerkedtem ottani promoterekkel, zenekarokkal először a Los Angelesben honos a "The Drama" zenekarnak jutott az eszébe, hogy: "Te Borisz, neked van egy bandád, nem?" És lényegében elkezdődött ott is az egyezkedés, hogy miért is ne… Végül két koncertet is sikerült nyélbe ütni, két elég jó nevű klubban. Az egyik a Loaded @ Hollywood, amiért utólag is köszönjük az ENROT zenekarnak, hogy lehetővé tette, a másik pedig a világhírű Whisky A Go Go, ahol pedig személyesen a tulajdonost és booking agent-et kerestem fel, szintén rengeteg egyezkedés után meg is született a koncertszerződés minden részlettel és finomsággal. Aztán már csak az volt hátra, hogy meggyőzzem a zenekar többi tagját, hogy ezeket a koncerteket nem egy lidérces álomban szerveztem, hanem valódiak.

Lépet már fel magyar zenekar a Whisky A Go Go-ban? Mit éreztek, amikor meg tudtátok, hogy egy ilyen híres klubban fogtok zenélni?

Borisz: Nekem személy szerint először össze kellett kaparnom az államat a pincéből, amikor egyáltalán választ kaptam, hogy nagyon szívesen megcsinálják a bulit, és szereznek helyi bandákat mellénk, mi pedig jöjjünk Headliner-ként. A többiek részéről nem tudok nyilatkozni, de az arckifejezés valami ilyesmi volt: O_O ?!@?#'+ . Nem tudok róla, hogy valaha is játszott volna Magyar zenekar a Whisky-ben!? Ha neadjisten nem, akkor hurrá! Mi leszünk a jégtörők!

További tervek, koncertek a jövőre vonatkozóan?

Borisz: Picúr megpróbálja magát kialudni, és persze tovább rontjuk a zenekar hírnevét, hogy megpróbáljuk magunkat minden olajfoltos, savanyú sörszagú, whiskytől fanyar, pálinkával felöntött helyre eljuttatni.


Végezetül, pedig ha egy mondatban nektek kellene bemutatni a zenekart, ti mit mondanátok el magatokról?

Picúr: A grillező szélén megrekedt koromtól koszló, sör,- és töménypárlatok kipárolgásaiban pácolt fehérjepusztító aszfaltparasztok volnánk.

Borisz: Továbbá ez úton szeretnék Arnold Schwarzenegger felhívásával élni: GET TO DA CHOPPA!!!

Srácok, Köszönöm az interjút!

Mi köszönjük a lehetőséget és a hozzánk való nincs mit! ha-ha...




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése