A Nagaarum, Tóth Gábor (GuilThee, Pigballoon, Sunset Shpere,
ex-Krampüs, ex-Éjfény, és még hosszasan lehetne sorolni zenekarjainak neveit)
dobos, basszusgitáros, gitáros, zeneszerző, elektronikus kütyü programozó ˝zenei
géniusz˝ egyedi hangulatú elektric-ambient, avantgard, experimentál művészi
black/noise metál projektje. A Nagaarum 2011-es termékenyen működő fennállása
óta 11 albumot jelentetett meg a maga jellegzetes, nem mindennapi főleg ambient
zenei témákra épülő, néha egyszerű, monoton, nyers sikálós dohos témáival.
Az ez év júniusában,
az Oroszországi GS Production gondozásában megjelenő legutolsó 11. albuma, a
Rabies Lyssa is ezeket a stílus jegyeket hordozza magán. Az viszont kétségtelen,
hogy a korábbi Nagaarum albumokat hallgatva a Rabies Lyssa dalaiból most még
jobban előtűnnek a lenyűgöző, szinte már légies dallamok, és a csökkentett
monotonitás. Helyettük több szerepet kapnak a természeti hangok, a zaklatottabb,
elnyújtott, komplex ritmusszekciójú dallamok. Mint, ahogy az hallható az album
nyitó Körkép (Kr. u. 2019.: mozi jelenet)
15 perces opusában. Ami egy zenei Bábel toronyként épít egymásra a
figyelemfelkeltő, komplex zenei és zajhatásokkal összerakott futurisztikus
dallamait. A dal, mint ahogy azt a címe is mondja, egy jövőbeli (ami nem is
annyira távoli) mozi jelenetben kalauzol el minket. Egy olyan moziba, ahol a modernkori bábuélet pillanatait nekünk programozott agymosott szerepben
láthatjuk.
„ A nagyszerűség tudatának
A mámor szédít, buzdít
arra,
hogy elkészítsen egy
filmet Önöknek,
szórakozzanak jó
nagyot rajta.
Jó lét, de hol lét?
Jól élt, ki ott élt…
Hazatérve lefekszik,
holnap felkel,
harmadnap részeg,
negyedik napján,
bojt a kalapján,
idiótát játszik, majd
újra lefekszik.”
Következő dala szintén egy 15 perces tétel Belépés (feléledés) címmel. Berobbanó
dallamosan sodródó ritmusainak valóban van egy felélesztő hatása, amikre
remekül épülnek a népdalszerű, regélős, kántálós tiszta kidolgozott énektémái.
Ebben a dalba is ott van a bábeli zenei komplexitás. Ezek megtalálhatók a
sikálós, hipersebességű riffek, az elhajló space delejezések és lírai
elektronikus futamok kozmikus hang-képeiben. Amik darálódva futnak tovább az Emebertornádó (hatalomátvétel)
apokaliptikus gyilkos futurisztikus 100%-os pure black metálos rombolásában.
Gábor énekéből kiűzeti a lírai dallamokat és helyettük torz torokhangokkal,
hörgésekkel fokozza a tempók feszességét. Egy őrült mozi, őrült futurisztikus
üldözési jelenete elevenedik meg a dalban. Mint egy zavaros lázálom, amiben megelevenedik
a káosz, a téboly.
„Ez - itt – egy
Embertornádó – a civilizáció
gyümölcse.
A tudáshatalmát
megérdemelten, pihentetően elköltse…”
A Kilépés (közös
halál) monumentális, 12 perces tétele egy misztikus didergető hangoktól
átszőtt klasszikus zongorás introval indít, amihez egyfajta gyászindulóként
kapcsolódnak a már doom-osnak mondható vontatott mázsás riffek és beteg
dallamok. Gábor változatos használja vokálisan lírai és hörgős dallam témáit,
valamint a gitár témák lebegős nyújtásai és akusztikus hangulatai egyfajta
különös nyugodtságot is kölcsönöznek a záró dalnak.
Mesteri ez az album! Egyedi, steril, kísérletező. Nincs
benne semmi giccs, semmi erőltetés. Minden hangnak meg van a maga helye, zaklatott,
komor, de mégis fülbemászó harmóniája. Párhuzamot vonni, hasonlítgatni
fölösleges… lehet mondani Phan-Thy-Monium, This Mortal Coil, Arcturus, raison d’etre,
Atrium Carceri, vagy a Kátai Tamás nevéhez fűzhető Thy Catafalgue. Ez egyedi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése