2015. november 9., hétfő

Nadir - Az emberiség végzete ˝Ventum iam ad finem est˝

Több mint 20 éves aktivitásával és töretlen kitartásával a Nadir zenekar méltán nevezhető a hazai death/doom vonal egyik úttörőjének. A zenekar még 1993-ban alakult Dark Clouds néven. Kezdeti stílusukkal az akkori nagy death metal hullámát lovagolták meg igen szép eredményekkel. 1993 és 2005 között 5 hanganyagot jelentettek meg és szerepeltek az akkori Metal Hammer Demonstráció, valamint a Shock! magazin válogatás anyagán. 2005-ben a zenekar egy név és némi stílusváltoztatáson ment át. Ekkor döntöttek úgy, hogy addigi zenei stílusukat újragondolva még jobban felszínre kívánják hozni a bennük szunnyadó extrémebb, komorabb és egyben sötétebb hangulatú death/doom metal világát. Ekkor született meg a Nadir, és azóta is töretlenül húzzák eme szigorúbb stílusnak az igáját. Most megjelenő sorban az ötödik Ventum iam ad finem est című nagylemezük is ennek fényében született. 


„A lemezen a Nadir zenéjének valamennyi alkotóeleme felfedezhető. Az arány ezúttal a súlyos doom felé tolódott el, noha a militáns death metal és a hardcore elemek sem hiányoznak. Minden szempontból külön hangsúlyt helyeztünk a megjegyezhető dalokra, és a fogósságot szolgálja a sok dallamos gitártéma, valamint a gitárszólók is minden eddiginél kidolgozottabbak.” - mondja a lemezről a zenekar. „A Ventum iam ad finem est konceptalbum: a zenekar eddigi legösszefogottabb, legérettebb anyaga, mind dalszerzés, mind pedig megszólalás terén. A dalokat összekapcsoló szövegi téma az emberiségnek a természethez való viszonya, kezdve az eredeti ősi harmónia korától kezdve a környezetrombolás és a növény-és állatfajok egyre gyorsabb ütemű kipusztulásának folyamatán át a kritikus, közeljövőbeli végső szakasszal (amelyre a latin nyelvű cím is utal – a jelentése: „végső szakaszába jutott ügy”) bezárólag.” 

It Is All One:
Az album nyitószáma, és mint ilyen a természetben élő őskori ember hitét és kultúráját idézi fel, annak a jelenkorra is vonatkozó tanulságaival. A dalszöveget részben Marlo Morgan - Vidd hírét az igazaknak című, 1991-ben megjelent regénye ihlette. Ennek főszereplője, egy amerikai orvosnő a modern civilizációból kiszakadva több hónapos vándorútra vállalkozik egy ausztrál bennszülött törzs népével. Az ő világlátásuk szerint is minden élőlény ugyanannak az univerzumnak a része, ezért az ő üzenetük napjaink emberéhez röviden úgy foglalható össze: találjunk vissza a természetbe, és vigyázzunk a Földre.

The Congregation:
325 júliusa igazi civilizációs mérföldkőnek számít abból a szempontból, hogy a keresztény egyház első hivatalos, Niceában tartott zsinatja tette hivatalossá az államközeli vallást a természetközelivel szemben. A vallásnak a világi hatalommal való összekapcsolása folytán kialakult egyház, mint magát mindenhatónak hirdető szervezet, Isten nevében dobta a természetet az ember lábai elé. Ahogy a dalszöveg is utal az ismert zsoltárra: „Úrrá tetted kezed alkotásain, mindent a lába alá vetettél: a juhokat és marhákat mind, még a mezei vadakat is, az ég madarait, a tenger halait, amelyek a tenger ösvényein járnak.”


The Legacy of Melusine:
Melusine, a sárkánykígyó-asszony a 12-13. századi legendák vízi tündére, akit a róla szóló történet későbbi feldolgozásai a középkori gazdasági prosperitás szimbólumaként tüntetnek fel. Ahogy Melusine története az erdőből ered, úgy az akkori európai agrárcivilizáció fejlődése is a kontinens nagyobb hányadát borító erdőségek rovására ment végbe, éppen azt a területet károsítva, amely növekedésének forrását jelentette. Nyugaton ennek következményeként az azelőtt virágzó nagy településeiről híres tájegységek nem egészen egy évszázad leforgása alatt – a kiirtott erdők helyén létrejött legelők túlterhelése miatt – elnéptelenedett.
 

Into the Phalanstery:
Az ipari forradalommal megkezdődött időszakban járunk, amikor az elgépiesedés egyre súlyosabb méreteket ölt, s végül a technikai, illetve tudományos „fejlődés” a Madách-féle Az ember tragédiájából ismert falanszter-színben „csúcsosodik ki”: ami – tudományosan belátható módon – közvetlenül nem hasznosítható, az kiiktatódik, és a falanszterben puszta kiállítási tárgyként jelenik meg. Az élőlények közül összesen kettőt őriznek meg élő állapotban: a disznót és a birkát. Előbbit zsírja, utóbbit húsa és gyapja miatt.

One Species’ Fate – Thylacine:
A címben szereplő erszényes farkas (vagy tasmán tigris, Tasmánia címerében is látható) a modern idők legnagyobb ismert erszényes ragadozója volt. Utolsó vadon élő, majd állatkertben tartott példánya is az 1930-as években pusztult el. Tasmánia lakói a mai napig is számos alkalommal vélték látni egy-egy példányát, ám egyik bejelentést sem sikerült meggyőzően alátámasztani. A tudomány jelenleg is azon dolgozik, hogy klónozás útján „élessze fel” a fajt.

Karachay, the Concrete Lake:
Cseljabinszk városa a Szovjetunió „atomkorszakának” kezdetének színhelye volt, ott létesült a radioaktív anyagokat feldolgozó Majak-vegyikombinát. Innen 1951-től kezdve nagy mennyiségű radioaktív hulladékot engedtek a közeli Karacsáj-tóba, amely az 1960-as évektől kiszáradásnak indult. 1968-ban a tó környékének aszályos időjárása miatt a szél széthordta a radioaktív port a kiszáradt tómederből, több milliónyi embert 185 petabecquerel sugárzásnak kitéve. A tómedret elkezdték lebetonozni, és ólomlemezekkel lefedni, hogy ne szabadulhasson el további radioaktív hulladék. A tó környéke nukleáris szennyezés tekintetében a Föld legszennyezettebb pontjai közé tartozik. Egy 1990-ben végzett mérés alapján a tó partján óránkénti 600 röntgen volt a sugárzási szint, ami több mint az egy óra alatt begyűjthető, az emberre halálos dózis.
Richard O’Barry:
Ez a dal a Drow-val közös Khil spliten már hallható volt. Richard (avagy Ric) O’Barry az első Flipper-szériák delfinidomárja volt, majd élete valódi pálfordulást vett: létrehozta a Dolphin Project szervezetet, amely a delfinek fogva tartása elleni oktató tevékenységet folytat. Munkatársa volt az Oscar-díjas The Cove / Az öböl című dokumentumfilmnek, és ma is az abban bemutatott – a Taiji-öbölben zajló – delfinmészárlás, na meg az azt működtető delfin-rabszolgatartó iparág felszámolásának szenteli életét. A dal az ő életéről és küldetéséről, küzdelméről szól.

The Sixth Extinction:
A tudomány eddig öt kipusztulási hullámot tartott számon a Föld történetében, jelenleg pedig egyre gyakrabban hangoztatja, hogy bolygónk a történelmének hatodik tömeges kihalásának küszöbén áll, és kevés a remény sok faj kipusztulásának megakadályozására. Konkrét előrejelzések mutatnak rá, hogy amennyiben a most veszélyeztetett fajok ténylegesen kihalnak és a kipusztulás üteme fennmarad, a hatodik nagy kihalás 3-22 évszázadon belül bekövetkezhet. Az album záró száma ebből a tételből kiindulva vetíti előre a folyamat visszafordíthatatlanságát, és lehetséges végkövetkezményként földi élet teljes kipusztulását.

Az album felvétel és a keverés a zenekar dobosának, Fekete Szabolcsnak stúdiójában, a DBS-ben készült, az ének felvételek a Trashhill stúdióban kerültek rögzítésre. Az album hivatalosan november 13-án jelenik meg a GarageLive Records gondozásában. A lemezbemutató koncertre november 28-án a Sea Shepherd Hungary Official támogatói koncertjén - Supersonic (Blue Hell & Red Hell, aka Kék Yuk és Vörös Yuk) - kerül sor.

NADIR web 
NADIR facebook
Nadir - Ventum iam ad finem est (2015)


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése