Conan’s First Date – The Grim ’EP 2013

Akik ismerik a szentendrei Conan’s First Date eddigi anyagait azok jól tudják, hogy nem egy könnyen bekategorizálható zenekarról van szó. Zenéjükben épp úgy jelen vannak a vadabb thrash/death dallamok, mint ahogy mesterien keveredik a gyilkos black metált a rendenck és sludge mocskával, amit még is megpakolnak súlyos mázsányi doomos riffjeikkel. Vagyis egy sajátságosan tömény 100%-os undergound death’n roll-t vágnak az arcunkba, minta, ahogy teszik ezt a tavalyi év utolsó napjaiban megjelent ajándék két dalos EP-jükkel is.

A The Grim EP-t nyitó akusztikus kezdésű Death Of Our Muses egy ős veretű epikus black metálos arculatot domborít ki, ami át van itatva a svéd (In Flames) death metálra jellemző darálós hipersztrádán száguldó riffjeikkel, hörgésekkel és jól kiénekelt dallamokkal, amikhez csak plusz ízt adnak a rövidke thrashes gitárszólók. Az előző száguldó mészárszékkel ellentétben a Shade Of Despair daluk egy lassú, vontatottabb, ahogy ők is jellemezték: - „a brit gothic/doom fénykorát idéző” (P. Lost, korai Anathema, My Dying B.) szívlapátnyi súlyokkal megpakolt goth/doom eposz, amiben a lassan őrlő gitárokból és az ének dallamából árad a szenvedéssel átitatott sötét kripta szag. Az ’EP borítója pedig bennem a ’90-es évek nordikus undergound borítóit idézi.

Hogy ezek lesznek-e a Conan’s First Date jövőbeli iránymutatói… nem tudom. Annyi azonban bizonyos, hogy már javában dolgoznak a következő nagyobb lélegzetvételű anyagukon. Valamint az, hogy január 25.-én a Dürer Kertben láthatjuk őket a Wall of Sleep, valamint a Stonedirt társaságában. Lesz kőfejtés!

Conan's First Date: Bencze Márton - ének, gitár, Vándor Erik - gitár, vokál, Hőnich Szabolcs – basszusgitár, Séd Levente - dob

Conan's First Date facebook 

Conan's First Date - The Grim 'EP 2013 

http://conansfirstdate.bandcamp.com/ 

Vendetta Inc. – „Garantált az izomláz és nyaktörés”

A tehetséges fiatalokból álló súlyos groove/thrash zenét játszó Vendetta Inc. ez évben lendületesen belevetette magát a Budapesti underground metál életébe. Sorra rombolják a klubok színpadait eredeti, kompromisszummentes, az aktuális tömegzenei ízlésnek ellentmondó tömény energiájú zúzós metál zenéjükkel, mellyel egyfajta kulturális és társadalmi hadviselést is vívnak. Hogy mi is ennek a hadviselésnek a célja, erről a zenekar tagjaival beszélgettem.

Sziasztok srácok! Kezdjük is az elején azzal, hogy mutassátok be a zenekart. Hogyan álltatok össze és hogyan lett ez a nem mindennapi, de annál figyelemfelkeltőbb Vendetta Inc. név?

Szia Armand! A banda alapötlete valamikor 2011-ben fogant meg, de érdemlegesen működni csak a rákövetkező évben kezdett el. 2012 nyarán nyerte el végleges formáját. Nem szarakodtunk sokat, ősszel be is mutattuk régóta érlelődő riffjeink dalokká formált változatait élőben. Innentől beindult az úthenger.

A Vendetta Inc. név a világhoz való hozzáállásunkra utal, az aktuális társadalmi keretek tükrében. El lehet képzelni mifélék vagyunk. Vadászat indul!

Én úgy fél éve találkoztam a nevetekkel és zenétekkel először. Már akkor megfogott a belőletek áradó érő és, ami már akkor azt mutatta, hogy van ezzel célotok, és aminek látható eredménye, hogy az utóbbi időkben igen jó ütőképes csapattá váltatok. Az elképzelések, célok, hogy milyen zenét akartok játszani az már a kezdetekkor is meg volt?

 Zenénk alapvető koncepciója mindig is a riff/groove központúság volt. Az újabb dalokban érezhető a sötétebb hangulat, néhol már szinte progresszív elemeket is tartalmaz. A koncerten érezhető lendület és energia a zenekar egységes gondolkodásmódjának és egy csomó próbának köszönhető. Elvetemültek vagyunk, és szeretjük ezt csinálni! Minden bulit úgy fogunk fel, mintha az utolsó lenne, ezáltal 120%-ot adunk bele. Garantált az izomláz és nyaktörés!

Zenétekben szorosan összekapcsoltátok a groove szaggatását a thrash-es lendülettel, és bizonyos más zenekarok zenéjével ebből adódóan erős párhuzamot lehet vonni. Nektek kik voltak, vagy kik azok az előadók, albumok, amik inspirálnak, hatással vannak, voltak rátok?

Rengeteg hatás ér bennünket, van aki nyitottabb ezekre, van aki kevésbé. A Pantera, Black Label Society, Lamb Of God triumvirátusra például mindannyian nyitottak vagyunk. Ezzel nagyjából be is lőttük a gyökereket. Aztán újabb hatások értek, fejlődtünk, összeértünk, szétestünk, összeszedtük magunkat és így tovább. Így lett a Vendetta Inc. Tisztában vagyunk azzal, hogy milyen irányba tartunk, amihez az is hozzá tartozik, hogy engedjük a riffjeinket élni, hagyjuk, hogy magukba olvasszák a hatásokat, vagy épp kilökjék őket. Mindkettő sűrűn előfordul!

A zenéteknek és szövegeiteknek van egy elég erős társadalmi kritikája, ahogy ti mondjátok egy kulturális hadviselés célja. Ez, hogyan alakult ki? Úgy is kérdezhetném, miért ezek a fő témáitok?

Mert egy metál zenekar vagyunk. Olyan témákról írunk, amik elbírják a riffeket. Vagy fordítva. A Kulturális Hadviselés pedig egy relatív dolog, minden embernek mást jelenthet mikro szinten, nekünk ez a zenénkben nyilvánul meg. Ez egy öngerjesztő folyamat. Ezt az egészet nem mi találtuk ki, mindig is létezett. Mi csak nevet adtunk neki.

Nektek mennyire fontos az, hogy felhívjátok az emberek figyelmét a mai, jelenkori társadalom morális, abnormális hibáira, értéktelenségeire? Hisz a legtöbb fiatalt, és sajnos nem csak fiatalt ez teljesen hidegen hagyja, csak éli magát a napi ritmusban.

A mai, digitális világban Kafka mód torzul a személyiség. Ez természetes velejárója a gyors ütemű technológiafejlődésnek, a fejlett országok gazdasági berendezkedésének. Bizonyos morális értékek háttérbe szorulnak, a művészetből szórakoztatóipari termék lesz, az emberek nem értékelik az életet. Szeretünk az ilyen kérdésekbe belemerülni, azt viszont tudjuk, hogy nekünk nem tudományos oldalról érdemes megközelítenünk a problémát. Mi egy metál zenekar vagyunk. Mi csak megmutatjuk, hogy másképpen is fel lehet fogni az életet. Önfegyelem és attitűd kérdése. 

Akik már voltak a koncertjeiteken, azok tudják, hogy egy eléggé összefogott anyaggal rendelkeztek. Várható, hogy ezek a dalok megjelennek majd egy nagyobb anyag keretében?

Még télen szándékozunk megjelentetni egy EP-t, Bristle With Rage címmel. 6 nóta lesz rajta, amiket koncerten is tolunk. Azért is lesz érdekes a kislemez, mert egy fejlődési folyamatot is bemutat a 6 dalon keresztül. Ez a folyamat a dalok felépítésében, dallamában, stílusában és a zenekar hangulatában nyilvánul meg. De ami biztos… ez metál EP lesz. A fizikai formátum is érkezni fog, ám pár hónappal későbbre tervezzük. Lesz majd klip is a Bristle With Rage c. opuszra, úgyhogy mozgalmas lesz a 2014-es év.

Akkor hát hajrá Srácok! Köszönöm a beszélgetést! 

Mi köszönjük a lehetőséget! Január 10-én találkozunk a Kék Yuk-ban! A Burning Full Throttle, Let The Cigar Die, és a Mandibular társaságában.

Vendetta Inc. facebook 

https://soundcloud.com/vendetta-inc 

Stoneblade – A kő gurul tovább

A veszprémi Stoneblade zenekar történetében a 2013-as év hozott pár változást.  Nyár vége felé hosszas munkálatok után megjelent True Stories című első nagylemezük, majd az ősszel a zenekar soraiból távozott énekesük. Azonban a zenekar évzáró Szilveszteri Show-ján már új énekessel mutatkozott be, Laky György személyében. Hogy ki Ő, és mit is tudhatunk meg róla, arról személyesen vele és Szakival, a zenekar gitárosával beszélgettem.

Sziasztok! Szaki, kezdjük az elején. Miért is távozott a csapatból Jakabfi Balázs énekes? Voltak valami okok, vagy csak így hozta az élet? 

Szaki: Hi! Az élet törvényei mindig ugyanazt hozzák. Ok-okozat-reakció… Amikor legutoljára beszélgettem a dologról vele, akkor szerintem nem még tudta pontosan elmondani, hogy mi munkált benne. Mára nekem egy kicsit letisztult a kép és azt gondolom, hogy a sok gondja miatt elfáradt. Az energiáit nem tudta már a Stoneblade feltölteni, inkább csak elvenni. Addig tetéződött ez benne, míg egy szép napon döntött a jövőjéről. Nem örültünk neki, de szabad ember. Úgy dönt, ahogy a kedve tartja. Elment szerencsét próbálni, vagy éppen kiaknázni az általa vélt lehetőségeket. Mi nem álltunk az útjába, nem raktunk rá rabláncot. Most a saját dolgaival foglalkozik. Remélem bejöttek neki a számításai.

 

Gondolom ezután megkezdődött az új énekes keresése. Hogyan akadtatok rá Laky Gyurira?

Szaki: Ahogy mondod. Azt gondoltuk, hogy sürgősen cselekednünk kell, így nekiálltunk a keresgélésnek teljes gőzzel. Több weboldal és média is a segítségünkre sietett (köszönet nekik!), ezért volt annyi jelentkező, hogy tudtunk válogatni. Gyuri is köztük volt. Hanganyagot kértünk mindenkitől. Tudnunk kellett, hogy milyen síkon mozognak az énekesek. Elhívtuk egy személyes meghallgatásra is és tetszett nekünk a srác. Olyan embert kerestünk, akinek a hozzáállásán kívül a humanitása is jó és Gyuriban mindkettő megvan. Ráadásul mindezt megfejelte egy kiváló angol nyelvtudással. Nem találhattunk volna jobbat nála. Még mindig úgy gondoljuk, hogy nem korlátozzuk le Magyarországra a zenénket, főleg úgy, hogy egy Svéd terjesztő is érdeklődik a ’True Stories’ iránt. 

Gyuri, rólad mit lehet tudni? Zenei előélet, stb?

Gyuri: Korábban több zenekarban is megfordultam már, 2006 óta a pécsi BreWtaL zenekar énekese és gitárosa vagyok. Ez nagyon hasonló világú zene, mint amit a Stoneblade is játszik, de ott inkább a feldolgozásokon, például Down és Black Label Society, van a hangsúly. Emellett több ismerős zenekart kisegítettem basszerosként, gitárosként vagy épp énekesként. Játszottam a punktól kezdve a thrash-en át a szimfonikus metálig sokmindent, de ez a Down és a Pepper érás C.O.C vonal az, ami hangulatilag a leginkább közel áll hozzám.

Hogyan mentek az első közös próbák?

Gyuri: Sajnos túl sok időnk és lehetőségünk nem volt próbálni a szilveszteri buli előtt, de úgy érzem, hogy elég gyorsan megtaláltuk a közös nevezőt. A srácok részben szabad kezet adtak nekem, hogy kicsit saját magamat is beletegyem az énektémákba, és szerintem jó úton haladunk. Szaki mutatott egy-két új ötletet is, amikkel mostanában foglalkoztak, jammelgettünk kicsit, és fogyott némi bor... Nagyon élveztem! Az már a legelején egyértelmű volt számomra, hogy egy nagyon komoly, eltökélt csapatba kerültem, szóval alig várom a folytatást.

A Szilveszteri Show-n, hogyan fogadott a közönség?

Gyuri: Őszintén szólva kicsit bennem volt a para, hogy mi fog kisülni ebből, főleg a Stoneblade hazai pályáján pécsi srácként, de aztán a Makk beszámolt négyet, és onnantól nem volt lámpaláz. A koncert után néhány (tucat) sör mellett többekkel is elbeszélgettem, eddig alapvetően pozitív a fogadtatás. Persze lesz még hol összecsiszolódni, de mindennel együtt úgy érzem jó kis koncert volt.

Gondolom, már készülgetnek az új közös dalok. Mikorra várható egy olyan anyag, amin már Gyuri énekel?

Szaki: Legfőbb célunk, hogy mielőbb fel tudjunk állni. Balázs elvesztése fél év kiesést jelent a legjobb esetben és egy féléves koncertsorozat lemondását is. Ezért úgy döntöttünk, hogy visszavonulunk a próbaterembe egy időre és rendbe rakjuk a dolgokat. Aztán jöhet a többi. Egyébként születnek az új témák, de korai lenne megjósolni, hogy mikor tudunk vele előállni. Remélem minél hamarabb, viszont a magunk menetében csináljuk, mert nem akarunk munkától és izzadtságtól büdös anyagot kiadni a kezünkből. Hál’ Istennek Gyurinak is vannak ötletei, ezáltal jó kis vérfrissítést várok majd az új anyagtól. Izgalmas lesz így együtt dolgozni. Már várom! Többet viszont most nem árulhatok el! ’Más különben meg kell, hogy öljelek!’ Bruhahhaaa!

Srácok, köszönöm szépen a beszélgetést!

Mi is köszönjük, hogy megkerestél! Üdv mindenkinek!

Stoneblade facebook

http://stoneblade.bandcamp.com/ 

URANIA – DRIVE (2013)

Az Uránia magalkotója, Aiwass mester egy újabb állomáshoz ért progresszív kísérletezős pszichedelikusan utazós stoner zenei világában. Drive című albuma a Hands Of Doom első prezentációjaként került bemutatásra. H.E.L.L. című dala már előzetesként hallható volt az idei Hands Of Doom válogatás anyagon. Azonban az új album megjelenésének örömében egy kis üröm is keveredik. Aiwass mester elmondása szerint az új anyaggal az Urania egy ideig pihenőágra kerül, hogy más zenei elképzelései, tervei is előtérbe kerülhessenek. Röviden ennyi publikus információ szivárogtatott ki az Urania garázsából.  

De lássuk az albumot, ami az Outset (Intro) reggeli ébredős, kocsi ajtónyikorgós, szívatóval induló turbó feltöltőjére pöccen be. Lassú delejes pszichedéliába megmártott kezdéssel húzza lóerőit a Who Was In My Room At Night szikár sivatagos futamaival. A témák és riffek rendesen oda vannak rakva, pörög, dörög, röfög, mint egy felújított V henger, amit még alaposan vadul meg is bikáznak a végére. Az AK48 az első anyagon hallható AK47 egy új szemlélete felgyorsított tempóval és vastagon beporozva torok füstös érzéssel valamint erőteljes beőrülésekkel meggyúrt lendületes témaváltásokkal. Értem itt a gitárszaggatásokat, vagy felhős elszállásokat és a néha vadul kalimpáló dob pörgetéseket. De ha eddig beőrülés volt, akkor az Intensive ezen a téren még jobban visz a prímet. Ez a dal erős némileg mondhatni punkos pattogós alapra van pakolva egyfajta körkörös rock n roll cirkulációval, erőteljesen domináló dob és gitár égi háborúval, aminek csillapodó progresszív pszichedéliája a H.E.L.L. savasan vonagló woodoo ceremóniájában teljesedik ki. A ráépített ének is inkább egy rituális pszichedelik/alteres ima, amitől még egyedibb hangulatban sugároz, és ezt kissé felerősíti a végére betoldott rövid körkörös riff futam. Astronaut Slepp egy stabil utazós stoner nyitással kezd, majd elkanyarodik egy delejesen ködös asztrál movie hangjaira összerakott progresszív jazz-es pszichedéliába, ami átfolyik a Twinjoint bömbölő füstös és funkys témáiba, amire még egy üveghangba futó ének vagy csak szövegmondás is van beletekerve. A záró Drive egy álmosító reggel napfelkeltés utazása a poros, sivatagos több sávon futó stoner piszdhedéliájával, amitől ez egy igazi ellazítós lezárós szám. 

Összességében az új Urania hoz mindent, ami tőle megszokott. Igaz nem olyan progresszív, mint a sokak által legjobbnak tartott Benediction album. De nem is kell, hogy az legyen, mert ebben is benne van az a progresszív erő és lendület, ami a kellő és adott helyen viszi a lóerőket. Az utazós ködös pszichedélia pedig csak színesebbé teszi az utunkat.

- Ha valaki elég vájt fülű az hallhatja is, hogy van, amikor igen sok sávon megy a történet, néha több mint a dupláján egy komplett zenekar rétegeinek énekkel együtt. – mondta még az új anyagról Aiwass mester.

Urania facebook 

Urania - Drive (2013)

Stonedirt/Stoned Earth – Saját szavakkal a Sabbath Estről

A Stonedirt tavalyi nagysikerű Black Sabbath Estjének folytatására idén a Showbarlangban került sor, ahol is egy fantasztikus összeállítású koncerttel idézték meg az örökérvényű Sabbath klasszikusokat, elkápráztatták ezzel minden szabbatista rajongót. Hogy Ők, hogyan érezték magukat ezen az estén, arról a zenekar tagjai mesélnek.

Sziasztok! Sikeresen lezajlott a második Sabbath Est. Hogy látjátok, hogyan fogadta a közönségetek és Ti, hogy éreztétek magatokat? Vagy lehet-e említeni valamiféle esetleges csalódást, vagy más negatívumot?

Endre: Én nagyon jól éreztem magam, remélem más is! Negatívum? A két óra zenélésről megint kiderült számomra, hogy NAGYON megerőltető! Másnap mozdulni is alig bírtam, ja és 1.7 kg fogytam egy este alatt, de megérte!

Boldi: Mi nagyon jól éreztük magunkat tavaly is, most is, és már a felkészülés alatt is. Talán egy kicsit több embert a nézőtéren el tudtam volna képzelni. Bár így is remek volt a hangulat.

Troll: A közönség is jól fogadta, és mi is nagyon jól éreztük magunkat. Kicsit sajnálom is, hogy vége az idei sabbathozásnak!

Balázs: Természetesen, mint mindig, amikor koncertezünk nagyon jól éreztük magunkat. Az egyetlen negatívum, amit meg tudnánk említeni az, hogy kicsit több emberre számítottunk. De minden szempontból gázos volt az utolsó pár hét, eleve nagy szerencsénk volt, hogy a Showbarlang átvállalta és oda tehettük át a bulit, amiért hatalmas köszönet! De nem is igazán hiányzott, hogy azon parázzunk napokon keresztül, hogy egyáltalán összejön-e a koncert egy ilyen blőd baromság miatt. Összességében azért minden jól sült el szerintem, de tényleg nagy meló volt. Mi a buli előtt már félőtől pakoltunk, rámoltunk, aztán rohantunk a helyre, beállítani mindent, ritkán szórakozunk ennyit előtte. És külön köszönet a Vendettának, hogy be tudtak ugrani!

Egy bő két óra hosszas műsorra készültetek, és kápráztattatok el minket! Mióta készültetek erre a bulira, voltak különleges nagy előkészületek, ötletek agyalása (értem itt például a keresztek és füstgép látvány elemét)?

Endre: Én ezekről nem is igazán tudtam, illetve hát mondták! De jobban izgultam amiatt, hogy hogyan fog sikerülni maga a zenei rész, minthogy igazán felfogtam volna.

Boldi:  Igazából tavaly kezdtük el a tavalyi estre készülve. Most alig néhány hónapra volt szükségünk.

Troll: Már tavasszal elkezdtünk 1-2 újabb dalra felkészülni, igazából a keresztek csak a buli előtt pár nappal jutottak eszébe a srácoknak. Én például aznap tudtam meg, hogy lesznek látványelemek! Ha-ha

Balázs: Tavasz óta minden próbára elővettünk 1-2 új nótát és közben felelevenítettünk már megtanultakat. Komolyabb készülés a buli előtti 1 hónapban volt, akkor már csak Sabbath dalokkal foglalkoztunk. A füstgép semmi extra, de kölcsön kértünk egyet, mert nekünk meg a helynek sincs, meg kértünk még lámpákat, kamerákat az Action Cam-éktől, a kereszteket meg megemlítettem a többieknek 3 nappal a buli előtt, azért is felejtette el mindenki, ahogy látom, mert szerintem nem vették komolyan. A buli előtt 2 órával meg mindenki nézett, hogy tényleg lesznek keresztek? Mindig ezt csinálják, mondok valamit, aztán meg nem emlékeznek rá, hogy ezt már megbeszéltük.  Amúgy meg jó apám segített a keresztekben, mert ha mi csináljuk valószínűleg szarul néztek volna ki, ő meg pillanatok alatt összedobta. 

Azért valahogy fizikailag és lelkileg is felkel készülni egy ilyen koncertre, nem? Kérdezem ezt főleg tőled Balázs, aki a befejezésig le sem jöttél a színpadról, hisz a szünetben is egy fergeteges gitárszólóval fokoztad a hangulatot.

Endre: Lélekben elég sokat készültem rá, fizikailag meg nem! Pedig nem ártott volna. ha-ha

Boldi: Hát pont azért maradt Balázs végig fent, hogy mi tudjunk pihenni. Ő meg úgyis bírja!

Balázs: Ja, Boldi meg Endru egy ilyen maratonibb bulinál szokta mondani, hogy legyen egy kis szünet. Az meg elég bénán néz ki, hogy mindenki lemegy szusszanni, így általában az a bevált, hogy maradok egy kicsit bohóckodni. Meg én amúgy se szeretem megszakítati ezt a folyamatot, hogy ha színpadon vagyok. Alapvetően két óra nem sok a színpadon, ha csak ezt csinálod. A mi szintünkön lévő zenekaroknak inkább az a szar, hogy előtte és utána is pakolsz, cuccolsz és a buli négy órával előbb kezdődik, és hárommal később végződik. Mert az egy dolog hogy lenyomsz két órát, de utána lejössz, leülsz pár percre aztán meg belegondolsz, hogy most akkor mindent lepakolni be a kocsiba, vissza a próbaterembe, ez a része a szar, nem a buli hosszú. Azt játék közben úgysem érzed.

Hogyan kerültek a dalok kiválasztásra? Voltak valami kritériumok, hogy miket fogtok játszani?

Endre: Nem volt igazán tudatos semelyik szám kiválasztása sem. Erősen érzelmi-hangulati alapokon találtuk ki általában, hogy mi legyen, és legfeljebb kihagytunk egy-két számot és mást választottunk, ha már menet közben a próbák során úgy tűnt, hogy hiába szeretnénk nagyon, mégis valahogy hiányzik valami belőle. Ez a tavalyira jellemző elsősorban talán, de mivel a törzsét az egésznek az adta ki, ezért az ideiről is ugyanúgy elmondható.

Troll: Azokat válogattuk ki, amelyiket a legjobban szeretjük. Persze jó, néhány másik kedvenc még így is kimaradt.

 Balázs: Troll ragaszkodott a Killing Yourself-hez, én a Hand of Doom-hoz, a Paranoid-ért meg kaptuk a magunkét, hogy legutóbb elmaradt, így az is adott volt. Megbeszéltük, hogy kiszedünk pár számot, és kb. ugyanolyan hosszú lesz a buli, mint az előző. Persze azt történt, hogy 2 szám ugrott, 5-6 pedig bekerült.

Kinek mi a kedvenc Sabbath dala?

Endre: Fairies Wear Boots, The Wizard, amit szájharmonika híján sajnos megint nem toltunk. Talán ezt a kettőt tudnám kiemelni így hirtelen. De egy top 10 kedvenc összeállítása azért könnyebb lenne.

Boldi: Igen, többet is lehetne említeni, de ez időről időre változik. Faires Wear Boots, Killing Yourself to Life, Under the Sun, ez a top hármas most!

Troll: Into The Void, Snowblind, Killing Yourself To Live, Lord of This World.

Balázs: Minden érából van nagy kedvenc. Képtelen vagyok egyet is kiemelni. Az Electric Funeralt ugyanúgy szeretem, mint a Heaven and Hell-t vagy a Headless Cross-t.

Ugye remélhetünk a folytatást jövőre? Vagy inkább úgy kérdetném: - Lesz folytatása a Sabbath Esteknek a jövőben?

Endre: Én szeretném! Bár lehet, máshogy alakulnak majd a dolgok. Ha lesz mégis, akkor szeretném, ha kicsit kevesebb nóta lenne, de még jobban sikerülne a buli.

Boldi: Remélem, már-már hagyománnyá válik! Hiányozna, ha nem lenne!

Troll: Én is nagyon szeretném! Még egy nagyobb bulinak örülnék ahol a nem Ozzy-s dalokból is egy jó pár elhangzana.

Balázs: Igazából egyre könnyebb dolgunk van, mert elég sok dalt megtanultunk már, de nyilván megint változni fog az összeállítás, mert ez továbbra sem egy szokásos hakni tribute est, hanem meg akarjuk adni a módját. Szerintem az évente egy ilyen buli borítékolható.

Esetleg nem terveztek ezzel kapcsolatban kiadni egy Tribute albumot?

Endre: Ez szerintem még semelyikünknek nem jutott eszébe. Azt hiszem, nem nagyon valószínű, de majd a próbák során kiderül kinek mi a véleménye erről! Ha-ha

Boldi: Eddig még nem gondoltunk rá... de nem rossz ötlet!

Balázs: Nekem ez nem férne bele, pláne amíg vannak saját dalaink!

Ha már albumnál tartunk! Mi a helyzet a Stonedirt-el? Ott várható új anyag?

Endre: Nagyon remélem! Most a Sabbathozás után újra csak a saját dolgainkra fogunk koncentrálni.

Boldi: Most hogy lezajlott a Sabbath est végre nekiugrunk az új daloknak is...

Troll: A napokban kezdjük el az új dalok írását. Elvileg Balázsnak már van vagy 100 riff ötlete.

Balázs: Igen, a héten már boncolgatunk pár témát! Aztán remélem most, hogy még mindenki be van már gerjedve gyorsan fogunk haladni. Ötlet van bőven!

És végezetül Balázs! Mi a helyzet a Wall of Sleep-nél?

Barna egy technikai malőrből kifolyólag nem tudta feljátszani a témákat az új lemezre, így arra várunk, hogy ez mikor oldódik meg. Én úgy számolom, hogy január végére leszünk meg a felvételekkel aztán keverés, stb… Február végére, március elejére saccolom a megjelenést. De szerintem megéri várni rá, sok meló volt a dalokkal és azt hiszem elég jók lettek!

Srácok, Stonedirt/Stoned Earth! Mindenki nevében köszönöm a Sabbath Estet!

Balázs: Mi köszönjük, hogy ott voltál és mindenkinek, aki eljött!