A budapesti Lemurian
Folk Songs elnevezésű zenekara post-pszichedelikus ˝fos˝ sludge/doomt játszó
Devla Mufflon utód, vagy mellék, vagy épp lövésem sincs, hogy milyen mellékági projektje
. Annyi azonban bizonyos, hogy a Lemurian népdalai nem a kozmikus világűr zöld kígyótestű
UFÓ fejű lényeinek neurotikus agymosó hullámait sugározzák agyunkba, hanem
inkább egy psychedelic desert blues trippekből összeállított spirituális, ősi
tanoktól inspirált rezgéseit, üzeneteit hordozzák. Aminek jó példája a bandcamp
oldalukon olvasható Hermész Triszmegisztosz idézet.
A négy dalos instrumentális EP hangjait hallgatva egy könnyed, elnyújtott, felhők felett szárnyaló nép-zenei élményben lehet részünk. A valamivel
több mint 9 perces Nommo változékony, de tompán monoton témáiban jól megférnek a tradicionális
blues, a delejes szólókba mártott ’70-es évek vibráló pszichedéliája és a már
klasszikusnak mondható Kyuss vonalas sivatagos riffeklések. A Melusina
II egy pattogósabb prog/experimental szálra építkezik enyhén jazzes
hatásokkal. Míg az őt követő Oannes már egy nehezebb, lassabb köröket
rovó Karma To Burn hatású stoner/blues etalon, amit megviselt lassú zöngés rezgéseivel
a Serpent
elszívott spirituális tekergő Hendrixes témái zárnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése