Hazai viszonylatban nem igazán dúskálhatunk túlzottan a
tradicionális epic heavy/doom bandák lemezeiben. Ezért is volt örvendetes
számomra, hogy régi ismerőseim, a Dél-dunántúli SpiritBell három évnyi
hallgatás után újra hallat magáról.
A német Witches Brew kiadó jóvoltából, november
15-én megjelenő Guided By Evil Light című új lemezük a zenekar első igazi
lemezének is tekinthető. Amit talán mégsem neveznék annyira újnak, hisz az
albumon szereplő újra játszott, korábban már kiadott demós dalaik, valamint az
ez év elején előzetesként bemutatott Full Moon Madness daluk, illetve a lemez
Cirith Ungol feldolgozása már jól ismeretek az avatottabbak számára. Ezért
inkább ezt a lemezüket, mindenféle rossz szándék nélkül, egy visszatérőalbumnak
nevezném. Amelynek dalai a tőlük megszokott módon továbbra is a Candlemass, The
Obsessed klasszikus doom vonalából, illetve a Metal Church, a Vicious Rumors, és
a King Diamond féle heavy metal éra
gyökereiből táplálkoznak, és eredményeznek egy 10 számos, vérbőn lüktető
heavy/doom lemez.
Ennek nyomban ékes bizonyítékául szolgál az albumindító, The
Namless Solider. Melynek nehéz acélveretes döngölései, valamint énekesük, Pixi
fejhangon elvisított refrén részei esszenciálisan adják vissza tradicionális heavy/doom
metal feszes riffelésű értékeit. Az ezt követő Desert Ghost enyhén horror
metalba és a már-már funeral doomba hajló lassúságát, a komor szövegmondásos
téma mellet ötvözi némi keleties beütés, ami ez által csak még kifejezőbb súlyt
ad a dalnak. Nagyjából ugyanezt a monoton málhát viszi tovább a The Flying
Duthcman belassult feszessége, amelyben ismét előtűnnek Pixi (King Diamond
szerű) hideg rázós, visítós refrénei.
A Breath Of The Raven introszerű varjú károgásával
egybefűzött akusztikus bevezető monológja alól fokozatosan kúsznak elő őserejű doom
fiffek. A gitár-dob egy precízen beállított gőzgép zakatolásával dolgozik
együtt, remekül hozzák a nagykirályos széles terpesz, derékból bólogatós érzést
és Márkó Zoli technikás szólójátékával az album csúcspontjává emelik a dalt. Ami
egyben a lemez eddigi heavy/doom vonalát is zárja.
Ugyan is, ha a lemez szerkezetét, tematikáját nézzük, azt
mondhatjuk, hogy két részre van osztva. A fenti négy dal a csapat tradicionális
heavy/doom agyarait villantja meg, míg az ez ezt követő dalok a klasszikus,
metálosabb arculatát. Gondolok itt a balladás kezdésű Full Moon Madness, vagy
az őt követő I Am the Vengeace démoni speed/power metalos tempóira, amik a
’80-as évek (Accept, Iron Maiden, Saxon) szegecsekkel kivert korszakát idézi
fel bennem. Csak úgy, mint a Queen of the Night, és az instrumentális témájú
Ivan The Terrible öblösen vastag szólói, illetve az utánuk jövő Horgonyt fel
kalóz metalos lendülete. A záró Cirith Ungol - Doomed Planet feldolgozásukban
még utoljára ránk szabadítják mázsás riffeik belassult úthengerét, és ördögvillázó
témáit.
Mindent összevéve a SpiritBell - Guided By Evil Light
lemezének sikerült visszahoznia a ’80 évek metal hőskorszakának legendás
hangulatát. És csak tiszta szívből reménykedni tudok abban, hogy ennek a
visszatérő lemeznek hamarosan egy igazi, új nótákkal telerakott folytatása is
lesz.
STAY TRUE!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése