Az eredetileg kazincbarcikai illetőségű komor atmoszferikus
dark/ambient/doomot játszó Öröm zenekar még 1998-ban alakult. A formáció első
nagylemeze 8 címmel 2006-ban jelent
meg mindössze 8 példányban. Ezt az anyagot az orosz STN Records (2009) és az
argentin Twilight Records (2013) újból megjelentette. A kezdetekben trióként
működő formációt (Vízió – gitár, basszusgitár, narráció, Holdh – szintetizátor,
programok, Myst – basszusgitár, szintetizátor ˝1998-2006˝) mára már csak a két
alapító tag Vízió és Holdh viszi tovább. Az Öröm első bemutatkozása a
Beteljesedés demo (2000) volt. Ezt követte a Dolmen demo (2003) és az Élet
című kislemez, valamit a Keserves öröm című közös split
kislemez a Keserv zenekarral (2006). 2006-os első nagylemezük a 8 album dalai a Dolmen demo és az Élet
Ep dalait tartalmazzák, ami lényegében a zenekar 8 éves munkáját foglalja össze.
Bő kilencévnyi szünet után készítették el második albumukat O címmel, ami 88 példányszámban digipack
formában, 12 oldalas booklettel látott napvilágot. Az új albumukon gitárosként
közreműködik VZ, aki jelenleg a Sear Bliss, Bornholm illetve Scivias
zenekarokban játszik. A 6 tételes alkotás egy konceptalbum, amelyen a dalok
magyar nyelven szólalnak meg. Ahogy ők fogalmaznak: "régi zenei ösvényünkön haladva, új utakat
keresve alkottuk meg".
A természeti hangokkal aláfestett akusztikus és sejtelmes
hangfoszlányokból kibontakozó Hajnal nehéz mélabús hangulatot
áraszt. A dal sötét ambient jellegét csak még jobban kihangsúlyozza a rideg
kristálypohár csilingelés szerű dallamok a gyászmenetes szinti valamint a dal
végi finoman duruzsoló gitár zümmögései. Mindezekhez ködszerű látomásként társul
egy lassú funeral doomos lüktetés, ami alatt Vízió narrációja inkább károgó
szövegmondásba fordul át, és ezzel egy black metalos csavart téve az őszies
gyászképbe. 2081. 09. 03. „Ma
napfogyatkozás lesz, de a szürke szmogfelhők mindent eltakarnak. Vízért állok
sorba többedmagammal”. Apokaliptikus jövőkép, egy utópisztikus világvég látomás
sötét komor monumentális orgona hangokkal átszőve, amik a még a Csend
komótos esőcseppenként lecsapódó zongorabillentyűi alatt is a füleimbe szólnak.
Az 1
lassú rögökként pergő klasszikus zenei és ambinet/doom témái a magány vaskos palástját
terítik vállamra. Összehúzom kabátom, s zsebeimbe rongyosodó kezekkel lépkedem
a hétköznapi lét minden nyűgét maga mögött hagyó mélabús melankólia ösvényein. Mialatt
testem elhagyva egy ismeretlenért a nem emlékezés illúziójába remegek. Örök
sodrás, szűnni nem akaró képzelet, az újjászületés, amivel újra része leszek a
Földnek. Az elfeledett enyészet öle fogad magába a Föld nyirkos fekete
akusztikájában. És a szellemként susogó szinti futamai árnyként szállítják
lelkem oda ahol „Már nincs elegem
semmiből, már nem fáj az élet. Most vacsorája vagyok a létnek”. Egy gumó
lennék, aminek megrepedt burkából csíraként szökkennek a csillagok s haldokló
lelkekként üvöltenek az éjben. Az Űr sötét és kozmikus, filmzenei elektro-ambient
zajhangjainak elgondolkodtató záró monológja bennem is felteszi a kérdést… Mi
vagyok, mi voltam… „csak csend, és
visszhangzó némaság… hol a fák őrzik a lelkeket... végleg”.
Akik kedvelik a nyugodtabb masszív hangulatba ágyazott melankóliát és
nyitottabbak egy befelé tekintő önismereti, a belső magány határain történő
bolyongásra, azoknak az Öröm zenéje élvezetes relax csemege lesz. Az album mind
a 6 tétele zeneileg egy olyan spiritiszta megtisztuló élményt nyújt, amivel
kilépünk a mai tucat zenék világából.
Öröm - O (2015)
1. Hajnal
2. 2081. 09. 03.
3. Csend
4. 1
5. Föld
6. Űr
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése