Needless – „olyanok voltunk mi itt a magyar undergroundban, mint egy szellem a mesében”

A Needless ˝The Dark Spirit of Ages˝ kislemezének kaszaboló beton keménységű riffei rendesen adják az alázatot. De, hogy miért is kellet 10 évnek eltelnie ahhoz, hogy ezt a thrash/death zenei harci gépezetet ránk szabadítsák, arról Forczek Ádám énekest és Bárány Tamást kérdeztem. 

Sziasztok! Kezdjük is az elején rögtön azzal, amit akaratlanul is meg kell, hogy kérdezzek. 2004 óta létezik a banda, mit csináltatok eddig? Mi történt veletek ez alatt a 10 év alatt? 

Ádám: Először is köszönjük a lehetőséget! Rengeteg minden, lassan már könyvet lehetne írni a Needless történetéről. Ebben a könyvben lennének tragikus részek, unalmas holtpontok, megfűszerezvén némi örömteli pillanattal, egyszóval egy egész családregényre való van a hátunk mögött. Felmerült a kérdés, hogy mit is csináltunk mi, miért nem adtunk hangot magunkról stb. Nos, körülbelül olyanok voltunk mi itt a magyar undergroundban, mint egy szellem a mesében: hol volt, hol nem volt. Több aktív időszakunk is volt, melyeket olykor-olykor elég hosszú leállások tarkítottak. Az okok sokrétűek, van közöttük külföldre menetel, iskola, anyagi megfontolások csak hogy a legfontosabbakat említsem. Na és persze egy olyan baráti alapon működő zenekarnál, mint amilyenek mi is vagyunk a változatlan felállásunkkal, akarva akaratlanul is voltak hatalmas törések, összeveszések, melyek szintén hosszú távú leállásokhoz tudtak vezetni. 

Tamás: Elég lelkesen fogtunk hozzá annak idején a zenélésnek, bár akkoriban a banda fele éppen, hogy kijárta az általános iskolát, valamint a hangszereinkhez sem volt sok közünk, így gyakorlatilag az első éveink azzal teltek, hogy nagyjából fogalmunk legyen a zenélésről. Sikerült jól kiveséznünk a "hogyan dolgozzuk fel más zenekarok számait rosszul" dolgot mire elkezdtünk keresni a saját hangunkat. Akkoriban kezdett kibontakozni Monoron egyfajta rock-metál-punk közösség, a Rockvihar Kulturális Egyesület zászlaja alatt. Amibe szerencsénkre bekerültünk és a kezdeti tapasztalatokat is így szereztük meg. Aztán ahogy ez földbe állt, gyakorlatilag álló vízben találtuk magunkat és pár csodálatos 5-6 emberes bulikkal, tehetségkutatókkal és zajos hangcuccokkal teli év következett, mire végre beszerveződtünk a Watch My Dying mellé elő zenekarnak a Powerground Management szervezésében és tudtunk komolyabb bulikat nyomni. Végre úgy tűnt, hogy a zenekar szekere igazán el tud indulni, azonban ekkor Angliába költöztem határozatlan időre, amiből 8 hónapos szünet lett mire hazatértem. Ezek után egy viszonylag kreatív év következett, amiben a mostani EP témáinak nagy része el is készült, valamint megerősítettük a felállást Fogl Botond gitárossal is. Aztán megint beütött a krach: Ádám és Boti leléptek, mi többiek pedig egy darabig próbálkoztunk aztán befagyasztottuk a bandát határozatlan időre, amiből megint csak egy év szünet lett, hogy aztán a régi sérelmeken, félreértéseken és személyes problémákon átrágva magunkat újra nekifogjunk a zenélésnek. 

Ádám: Ehhez még annyit fűznék hozzá, hogy a zenekar életében fontos pont volt az Earthborn EP megjelenése 2009-ben, ami inkább demónak mondható, és első házi próbálkozásainkat tükrözi, de ettől függetlenül örömmel tekintünk vissza rá és ezt nem rejtjük véka alá. Az anyag jelenleg is meghallgatható a youtube csatornánkon. A leállásról pedig bővebben azt kell tudni, hogy mindezt egy komoly dalszerzői fázis előzte meg, melynek során elég magasra emeltük az elvárásainkat mind a zenénkkel mind pedig egymással szemben, aminek nem lett jó vége és a személyes kapcsolatokra is ráment. Ekkor jött a kilépés és Botonddal elkezdtünk társulni Bartha Balázs haverunkkal és életre hívtuk a Last Project nevű groove metal formációt, melynek első dalát már Botond nélkül, Balázs testvérének és unokatestvérének a segítségével rögzítettük, akik egyébként a Vendetta Inc. nevű zenekar húros szekcióját erősítik. A Last Project jelenleg is működik, ahol a bőgős posztot immáron a basszerosunk, Lackó erősíti. Időközben a dobosunk, Zoli is elkezdte magát kipróbálni másutt. Ő jelenleg a New Friend Request nevű formációban tolja, mely most egy elég nagyszabású turné kellős közepén van. Akkor ezzel el is érkeztünk a jelenhez. 

Nemrégiben jelet meg a The Dark Spirit of Ages kislemezetek. Ami véleményem szerint szemtelenül jól sikerült. Ti hogy érzitek, hogyan sikerült, milyenek a visszajelzések? 

Tamás: A felvételeket 2014 októberében kezdtük el és végül szerintem sikerült szinte 100%ban megvalósítani az elképzeléseinket rajta, sőt néhol szerintem többet is. Ádám: Így van. Minden ötletünket igyekeztünk belesuvasztani az EP-be, annyit, amennyit még a dalok elbírtak. Számos színesítés pedig még ott helyben Töfiéknél pattant ki a fejünkből a felvétel során. Az eddigi visszajelzéseink pozitívak, viszont még benne vagyunk a promóciós fázisban, így jelenleg kevesebb, mint egy hét elteltével nehéz bármi konkrétumot mondanunk a lemez fogadtatásával kapcsolatban. 

Hogyan készültek a kislemez munkálatai, ötletelései? 

Ádám: A nóták nyers alapjai elsősorban a már említett leállás miatt már körülbelül két évesek, de a végeleges formájuk tavaly alakult ki. Habár szeretjük azt, ha a nóták kicsit velünk élnek a próbák, koncertek során mire kimondanánk rájuk a végleges áment, azonban ennél azért gyorsabban szoktunk haladni. Most meg, hogy intenzíven próbálunk, már születőben vannak az új nóták és még jó pár teljes dalunk létezik vázlat szinten, ami ez alatt a két év alatt gyűlt össze. Jelenleg azok is arra várnak, hogy élőben, a próbateremben is megszólaltassuk őket. 

A dalszövegek koncepciója az emberiséget jellemző visszásságokról szólnak. Ádám szövegíróként beszélnél a dalok ezen mondani valójáról?

Ádám: Röviden az alapgondolat az volt, hogy a letelepedett, élelmiszertermelő ember által megkezdett civilizációs fejlődés ellenére, mi emberek alapvető természetünkből fakadóan továbbra is magunkon hordozunk olyan terheket, amelyek mindig előrevetítik egy-egy kultúra lehetséges bukásának bekövetkeztét, ahogyan azt már számtalanszor láthattuk a történelem során. Ez, mint egy sötét szellem, ott magasodik a népek felett. Hogy mik is ezek a terhek, azokról szólnak a számaink szövegei, jobban górcső alá véve őket: háború, megtévesztés, előítéletek, hatalomvágy stb. Azzal meg hogy a technológia egyre nagyobbá tesz minket, én úgy látom, hogy ennek ellenére ezek a terhek nem igazán válnak le rólunk, sőt az általuk bekövetkezhető katasztrófák mértéke is egyre nagyobb erejűvé válik, köszönhetően a globális léptékű világnak. Ezzel kapcsolatban meg az sem elhanyagolható, hogy minél nagyobb nyomot hagyunk ezekkel a problémákkal, a Föld ellenreakciója is hasonló erővel adja le rajtunk a válaszát. Ezt a fajta játékot meg nem gondolom, hogy sokáig játszhatjuk. 

Zenétek alapja a thrash és a death metal, de érezhetően jelen vannak a black és a doom metál hatásai. Ebből úgy gondolom, hogy elég sokrétegű és stílusú zenét szerethettek? Ez gond, vagy éppen előny a közös munkában? 

Tamás:  A stílusbeli különbség egyszerre áldás és átok a dalszerzés szempontjából. Áldás mert így sok más hatás ér minket.  Átok, mert a feszültségek nagy része is általában ebből fakad. A dalszerzésben is nagyjából az dönt, hogy ki hangosabb vagy ki unja meg a vitát, haha. De ezektől függetlenül rengeteg témát vagy akár konkrét nótákat szórunk ki a rostán.

Ádám: Nem vagyunk lágyszívűek a dalainkkal és témáinkkal, ha egy kicsit is unalmasnak érezzük játszani, nem adunk neki esélyt, megy a kukába. Nem szeretünk töltelékekkel dolgozni, minden egyes dalunkhoz eddig úgy álltunk hozzá, hogy na, most ez lesz a legjobb, amit valaha írtunk. Hogy ez megvalósul vagy sem a szám megírásának végén, ezt az idő dönti el nálunk. 

Tervek, koncertek, egyebek?

Tamás: Jelenleg promózzuk az anyagot ezerrel, fizikális megjelenést is tervezünk, valamint igyekszünk jó dalokat kotyvasztani.

Ádám: Vannak még további ötletek is, számosat meg akarunk közülük valósítani ebben az évben amennyire a lehetőségeink engedik, de a legfontosabb az, hogy legkésőbb 2015 őszén elkezdjük a koncertezést. 

Needless facebook