2014. december 31., szerda

Sunwharf – BUDAPESSIMISM "pesszimista gondolatoktól való megszabadulás"

Mindig is ugrottam az újdonságok. Nem volt ez másként a budapesti Sunwharf zenekar esetében sem, akikről hamarabb olvastam egy amerikai blogon, mint bármely más hazai zenei portálon. Igaz ott csak egyetlen egy mondatocska volt róluk – „heavy/stoner band Hungary” vagy valami ilyesmi – ami egyből felkeltette figyelmemet. Magyarok, és én nem tudok róluk!? Egy gyors kattintás a csapat bandcamp linkljére és a zene máris préselte lüktetését fejbiccentő izmaimba, ujjaim pedig a megadott kontakt felé írták, hogy kik vagytok, ki a vezéretek, honnan, hány méter, stb… Pár nap múlva Szöllősi Sándor, a csapat basszusgitárosa írt rám, hogy nyugi; - hamarosan jön az infó és mindent megtudok. De, hogy pontosan mi is a zenekar története, azt most megtudhatjátok a Sunwharf bemutatkozó interjújából.

Szia Sándor! Kezdjük az elején, mi is a ti történetetek? 

Úgy két éve kaptam egy rég nem hallott haveromtól, Szabó Tamástól egy telefonhívást, hogy zenélnék-e vele együtt egy projectben. Mivel egyeztek az elképzeléseink Tonyával, és Szöszi Tomival kiegészülve elkezdtük a munkát. Gitáros fronton már a legelején változás történt, ugyanis Szöszi helyett Süle Tomi vette át a posztot. Felvettük Sohinál a négyszámos EP-t ének nélkül Wedge néven, majd év elején – ahogy a rövid kis biográfiában is olvashattátok –, Tadeusz személyében megtaláltuk énekesünket, aki nagyon rövid idő alatt teljes egész képet adott a jelenlegi Sunwharf zenekarnak. Ezt követően Tonya és Süle Tomi egy másik zenekarban folytatták tovább a zenélést, de néhány hónap alatt megtaláltuk az igen masszív utánpótlást, Sára Norbi és Kovács Bence, kedves zenésztársaink, barátaink személyében. Így zárjuk ezt a számunkra nagyszerű évet.

Ha már meg volt a Wedge formáció miért változott meg a zenekar neve?

A kivált tagok döntése – pont mielőtt megjelent volna az EP – meglepett minket, de elfogadtuk. Az akkori tervezett EP-megjelenéssel, a különválással párhuzamosan, egy német zenekar is Wedge néven jött ki egy EP-vel. Ez a tény, illetve az új tagok érkezése egyértelművé tették, hogy új névvel folytassuk tovább. Minden jó úgy, ahogy az megtörtént!


Ezek szerint az ’EP dalai már a Wedge idejében meg voltak, vagy ezek teljesen új szerzemények?

Igen, már megvoltak. Még a Wedge idejében írtuk, rögzítettük a dalokat. Mivel egy „bemutatkozó” EP-ről van szó, meg kellett jelennünk, mert a zenekar nem áll meg, masszívan megyünk tovább, s jelenleg is dolgozunk az új számokon, valamint egy új klip előkészületein is.

Beszéljünk egy kicsit az ’EP-ről. A BUDAPESSIMISM egy elég figyelem felkelő cím, de pontosan mi is ennek a jelentése, vagy jelentősége?

Igen, valóban figyelemfelkeltő, s egyben jó az erre vonatkozó kérdés is, mivel számunkra fontos, hogy ezek jelen legyenek a zenekar attitűdjében, miliőjében. Szabó Tomi gondolataiból, Tadeusz személyes hangvételű szövegvilágából, valamint megélt élethelyzeteiből született ez a koncepció.  E fogalom – hogy néhány szót szóljak ennek jelentőségéről, jelentéséről – számunkra és talán sokak számára is egy érzékeny társadalmi tényről, állapotról szól. Tehát az elvágyódásról, hazánk fővárosának a sokszor nyomasztó mindennapjaiból való kiszakadásról, az olykor pesszimista gondolatoktól való megszabadulástól, egy másik helyen történő „felépülésről”, létezésről. 

Az ’EP egyik dalában „Voiceless” elhangzik egy Neil Gaiman idézet, amit Vörös Andris szavai tolmácsolnak. Andris hogyan került a képbe, s miért ezt az idézetet választottátok? 

A zenekar egy része régóta ismeri Vörös Andrást, jó viszonyban van vele, András részéről pedig abszolút támogatást kapott a zenekar és az EP is. Szívesen vett részt e sorok tolmácsolásában. Mivel a Sunwharf szeretne valamit képviselni, közölni, és nem üres, semmitmondó, csináljunk egy rock zenekart címszóval „létezni”, ezért egyfajta mottónak szántuk az idézetet, ami valóban tükrözi az EP gondolatiságát.

Az ’EP-hez készült klipet, a Budapesssimism-t eddig közel 1500-an látták. Ez igen szép szám. Jól érzem, hogy azért volt itt valami tudatosság az ’EP és a klippremier összefűzésével? 

Igen, köszönjük! Jólesik az érdeklődés a zenekar iránt. Teljes mértékben jól érzed a tudatosságot! A klippet a jelenleg Angliában élő Sári Lacival valósíthattuk meg, ami úgymond ezért is „egyértelmű” volt. Terveink szerint jövőre jelenünk meg újabb klippekkel, az egyiknek már az előkészületein dolgozunk, valamint a készülő albumhoz is készítünk vizuális megjelenéseket.


A zenétekből sok féle stílus, érzés és hangulat visszaköszön. Ezt mennyire befolyásolta a személyes zenei múltatok, ízlésetek? Hisz van, aki a folk metál vonaláról, az alter „pop”, vagy épp a stoner és a keményebb hardcore zenék vonaláról érkezett a csapatba. 

Abban befolyásolta, hogy nem egy sokadik stoner-sludge, vagy bármi jelzővel illetett rock zenekar vagyunk – legalább is a visszajelzések, illetve a mi elképzeléseink alapján –, hanem a mindenki által belerakott kis zenei íz, múlt, hatás, hozzáállás teszi sokszínűvé, friss, masszív, karakteres zenekarrá a Sunwharf-ot. 

Következő lépés? Mit terveztek a jövőre nézve?

Koncertezés, klippek, albumírás, valamint néhány olyan megjelenés, amiről most egyelőre nem beszélhetek.

Sándor, köszönöm az interjút és sok jó koncertet nektek!

Mi is köszönjük a megjelenést, támogatást! Támogassátok az undergroundot, valamint a magyar zenekarokat!





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése