A Kovács Kristóf (ex-Just Four) és Riba Gergely (Naturus,
ex-Philosopher) által létrehozott Karmageddon
duó eredetileg még 2007-ben alakult Above The Under néven. Ez a formáció 2009
végéig működött, ezután pár évre elváltak zenei útjaik kipróbálva magukat más
zenekarokban, más stílusokban. 2013-ban
újra összeálltak, hogy Karmageddon néven rögzítsék a 2007-2008 környékén
íródott dalait. A most kiadott szilaj, vad, betyáros hangzásvilágú Preborn
albumuk dalait hallgatva önkéntelenül felmerül bennem egy kérdés: -
Minek vártak ezzel eddig? - Srácok, ha ennek az anyagnak a dalait 7 évvel ezelőtt
kiadjátok, ma nagyon sok arc csak a kispolcról pislogna. Ezt nem azért mondom,
mert valami újat hoztak volna ebbe a trágyalapátolós, kockás inget szaró
stílusba. Hanem inkább azért, mert cuccal mára nagyon sokk hasonszőrű itthoni bandát
beelőztek volna ezzel. De ezt a 7 évet így utólag behozni nagyon nehéz. Bár nem
is hiszem, hogy ez lenne a fő csapásírányuk ezzel az albummal. Hisz idény
(seasson) zenészekkel kiegészült duó zenekarként ezt nem is lehet, és nem is
kell behozni.
Számomra, és talán mások számára is örömteli meglepetés volta
pár héttel ezelőtti beharangozó videójuknak. Aminek képanyagát a Szomjas György
rendezte magyar eastern betyár kultuszfilm, a Talpunk alatt fütyül a szél
képkockái adták. És bár zenéjük hatására jó szokáshoz híven a Pantera/Down
nevével fémjelzett délies groove metál mondható én mégis inkább úgy mondanám,
hogy zenéjükben azt a bizonyos magyar puszták és betyárvilág hangulatát próbálták
megfogni, ami az As I Am videójuk képvilágában és albumuk borítóján is látható. Az
kétségtelen, hogy Preborn intro + öt dala az első riffjétől az utolsóig ontja
magából a súlyosnál súlyosabb southern/groove témákra fölmálházott több mázsás
doom förtelmeket. Ettől lesz igazán magyaros a Karmageddon eastern metálja. Az egyfajta introként szolgáló The
Wind Is Whistling Under Their Feet nyikorgó bitójára telepedett verési
varjainak kórusára himbálódzó doromb játékával egybefonódó akusztikus blues gitár
balladája akaratlanul is a kietlen magyar pusztaság látképét égeti a fejembe. A
pusztai hangulatot megadó bevezető után elszabadult ménesként vágtáznak az As I
Am csordavokálos üvöltéseivel tarkított szikár (Panterás) témái. A gitárok,
mint száz megvadult ló taposták, és rúgják arcunkba mocsaras riffeket és teszik
mindezt szakadatlanul a Faith In Me feszesebb tempón pörgő
dinamikus koszos thrash metálos betéteivel tarkított döngöléseiben. Az Addiction
galoppozós doomja visszább fogja a patákat. Persze a dal fő riff szerkezeteit
továbbra is a fűrészgépes gitárok ontják a több szólamokban előadott refrének
kíséretében, és a dalvégére beékelt tragikus hangvételű magyar nyelvű narrátor
szövegel. A Lies markáns hangvételű klasszikus heavy/doomja disznómód
röfögteti a gitárokat és szikár rögökként forgatja ki a szigorúbb dallamokat a
húrok alól. A záró Alcohol In Veins pedig szó szerint az ereinken át az agyunkba
nyomja füstös, részeges (Rebel Meets Rebel) kocsma blues metálját. Ami akár a
részeges redneckek nem bejegyzett himnikus indulója is lehetne.
A Karmageddon eastern metálja minden
bizonnyal kellemes perceket fog szerezni a műfaj szerelmeseinek. Számomra
egyfajta tüske a köröm alatt az a fölöslegesen elpazarolt 7 év. Ha ez nem lenne,
most minden csövön nekik menne a cum zsötem, és nem csak egy újabb banda
lennének a sajnálatosan sokból. De semmi sajnálkozás. Minden összevetve ez egy
faszányosan döngölős album. Olyan riffekkel és csordavokálokkal, amik mellé
magyarosan kötelező a füstölt szalonna lilahagymával. Majd mindezt szétcsapatni
egy jó féle szilvafa pálinka és sör kombóval. Had örüljön az a kappanháj.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése