HANDS OF DOOM "stoner/sludge/doom/death music blog from Hungary": Nadir

A Budapesti death/doom/metalcore-t játszó NADIR zenekar még 1993-ban alakult Dark Clouds néven. Kezdeti stílusukkal az akkori nagy death metál hullámot lovagolták meg igen szép eredményeket elérve. A Dark Clouds zenekar 1993 és 2005 működött. Ez idő alatt 5 anyagot jelentettek meg és szerepeltek az akkori Metal Hammer Demonstráció, valamint a Shock! magazin válogatás anyagán. Koncerteztek az ország számos városában, első nagy országos turnéjuk a Monsters Of Death volt a Testimony és a Diafgamma társaságában.

Első nagylemezük Nadir néven 2000-ben jelent meg az egykori Nephilim Records gondozásában, azonban a második lemezük a Global Depressing System már szerzői kiadásban jelent meg 2002-ben a kiadó csődje miatt. Nem sokkal később a zenekar átgondolta távlati terveit, tanulva eddigi saját, és nem saját okokból adódó hibáiból elhatározták, hogy anyagaikat szerzői kiadásban jelentetik meg és ezzel a hagyományukkal a mai napig nem szakítottak. Valamelyest zenei stílusukat is átformálták és még jobban felszínre akarták hozni extrémebb, komorabb, sötétebb hangulatú death/doom világukat, amihez egy új névválasztás is szükségeltetett. Ekkor vették fel első albumuk nevét: NADIR.

Ezen a néven 2005-ben jelentették meg első anyaguk a Tenacity. Az album dalai rögtön több külföldi válogatás lemezen is helyt kaptak, valamint a "Legjobb debütáló lemez" kategóriában első helyen végzett a Hungarian Metal Awards szavazáson 2005-ben. Az albummal olyan nagy kaliberű bandák vendég zenekaraként játszhattak, mint a Crowbar, Pro-Pain, D.R.I., Vader, Krisiun, Born From Pain, a Napalm Death, Dying Fetus, Prong vagy épp az Entombed és a Merauder. Vagyis a váltás jól sikerült! 2005 és 2012 között hét anyagot jelentettek meg, közben folyamatos koncertezésben, mozgásban vannak az országban és a határon túl is. 2008–ban, a IV. HangSúly zenei díj szavazásán "Legjobb Koncertbanda" kategóriát nyerték meg. Az idén 20 éves évfordulóját ünneplő zenekar egy jubileumi, limitált 150 darabos 10”-es bakelit korongot jelentetett meg, A Lasting Dose Of Venom címmel. Az ötszámos bakelit lemezről a zenekar az alábbiakat nyilatkozta: "Zeneileg az eddigi legösszefogottabb, legérettebb kiadványunknak gondoljuk az anyagot mind dalszerzés, mind pedig megszólalás terén. A Nadir zenéjének valamennyi alkotóeleme felfedezhető a dalokban a death metaltól a doomon át a hardcore-ig és külön kiemelendő a sok gitárszóló".

Az albumnyitó címadó dal, A Lasting Dose Of Venom modern hangzású erős doom/deathcore keveréke egy fülszaggató zakatolást hoz a hallójáratainkba. Szövegében a zenekar eddigi, 20 évnyi tapasztalatát összegzi mélyről rekesztett hörgős énekében. Az ezt követő két agresszívabb, komorabb dal az emberi viselkedést, az egymástól való jelenkori eltávolodást, az embertelenség társadalmi körét fogalmazza meg. Zeneileg a Feed On Me extrémebb, hardcore-osan sikálósabb, hatalmas nagyfeszültségű gitárszólóval, míg az Adrift viszont egy visszafogottabb, vészterhes gitárszólós alapra épülő súlyos doom-omlás a lassú, elnyújtott hörgős énekével. A Raza Sacrificada vehemens őserővel csap az arcunkba. Kíméletlenül döngölik belénk a kegyetlen metalcore gyilkológép riffjeit és a károgós kiabálását. A dal szövegéről a zenekar ezt nyilatkozta: - „A Raza Sacrificad (magyarul: feláldozott faj) szövegötletét olyan személyes ismerőseink adták, akik egy konkrét kutyafaj, a spanyol agár (galgo) mentése mellett kötelezték el magukat. Vannak köztük spanyolok is, mások pedig Spanyolországból fogadnak be mentett kutyákat és keresnek nekik új gazdát. Ezért a néhány spanyol nyelvű kifejezés a szövegben”. A záró, közel 10 perc hosszú magyar nyelven előadott Elégia ultra súlyos doom riffekkre pakolva hozza a földi mihaszna szenvedést. Iszonyatos apokaliptikus hatása van a dalnak, amit Huszárik Zoltán hasonló című rövidfilmje ihlettet, szövegileg pedig Nagy László - Búcsúzik a lovacska című versének részleteiből áll össze. Örvénylő, lassan húzó mély gitárok, pattogó katonás dob… ez maga az apokalipszis. A dal egyébként két részre van osztva, de a rövid hangulatfestő átkötéssel mégis erősen összefügg és egyfajta régies Dark Clouds-os számszerkezetet idéz.

Az album komor és borult hangulatát hűen adja vissza a lemezborító (Kondor Tamás munkája), ami egy döglött lóból főnixként újjá születő paripát ábrázol. Nem tagadom engem letaglózott a Nadir új albuma, amiben azt sem nem tagadom nagyon sok régi kedvenc bandám elemit fedeztem fel, (mint pl., Celtic Frost, Candlemass) és azt sem tagadom, hogy nagyon átjöttek ezek az új ízű metalcore elemek (amik az én zenei világomból kicsit ki vannak esve… hát, van mit pótolni nekem is). Hallgassátok, kaszaboljátok, és aki élőben is kíváncsi a csapatra az a Dürer Kertben december 7. –én meglesheti őket az ingyenes lemezbemutatójukon.