2013. május 21., kedd

Eclipse Of The Sun – Ré gyermekei

Az ókori Egyiptomban, valamint az egyiptomi mitológiában fontos szerepet tulajdonítottak a Napnak, mint Istennek, szimbólumnak és kultusznak. Az Eclipse Of The Sun kifejezés napfogyatkozást jelent. Szimbolizálva ezzel Rá Isten útját, aki nap, mint nap, útra kelve az égbolton áthajózik az éjszakába, hogy újjászülethessen az alvilágból a kelő hajnali nap sugaraival.  


A székesfehérvári Eclipse Of The Sun zenekar epikus/doom zenéje az egyiptomi mitológiával, és tradicionális hangjegyekben formálódott modern felfogású hangszeres, durvább, néha hörgős misztikus ének témáival és szimfonikus betétekkel tarkított zenei előadásmódja egyedülálló. Egy olyan sajátos zenei stílust teremtettek, amit nem sokan művelnek. Nem, hogy hoazánkban, de a külföldi zenei érában hasonlót is csak a kemény vonalas death metálban utazó Nile zenekar, illetve annak zeneszerzője Karl Sanders tradicionális hangvételű szóló albumainl ehet hallani. A zenekar története 2008-ra nyúlik vissza, amikor Kántor György – basszer, Sövény Gergő – gitáros és Bagi László dobos megalapították az akkor még death metalt játszó rövid életű Duath zenekarukat. 2009-ben csatlakozott hozzájuk a jelenlegi énekesük, Szőllősi Dániel, aki érkezésével átformálta a zenekar hangzását és stílusát is, így egyértelművé vált a névváltás: Eclipse Of The Sun. 2010-ben újabb taggal bővült ki a csapat, Fekete Zoltán gitárossal. Innentől kezdve elkezdődött a komoly dalszerzés, szövegírás, próbák, melynek eredménye egy öt számos demó lett Eclipse Of The Sun címmel, mely átfogóan jellemezte a zenekar kialakult sokrétegű kompozícióját, a doom/power, keleties, egyiptomi dallamait. (a demó elkészülése után, Sövény Gergő távozott a zenekarból, majd a későbbiekben dobos poszton is változás történik Várkonyi Róbert személyében) Ennek egyenes folytatása a 2012-es Symbols ’EP mely egy olyan ősi világba kalauzol el minket hangulatával ahol napi csoda az élet és misztikum, ami nem más, mint maga a Nap.



Az Eclipse Of The Sun demó a keleties íz világgal átszőtt Duath intro-val indul, amire a hasonló hangulatú Ehnaton középtempós doom/power alapú riffjei és darkos billentyűk témái érkeznek, különös atmoszférát adva ezzel a dalnak.  Szöllősi Dani éneke erősen emlékeztet a  Solitude Aeturnus, vagy Candlemass ének dallamaira. Hangjában mélyet merítve a doom ős Istenek hatásaiból, felpezsdítve némi mélyebb hörgős,  néha darkwaves hullámokkal.  Egy királyi ceremóniát idéz fel a Nílus völgyében a szintén keleties hangú Nectar. Közepén a gitár mágikus szólója hipnotikusan hat és ezzel a hatással csak delejezi a már említett keleties témákat, és sulykoló témák elegyét.  Akusztikus gitárral kezdődik a szomorú hangulatú Masquerad ami a nehéz  riffek és billentyűk belépését követően, egy dallamos énekkel és  hörgéssel fűszerzett doom eposszá terebélyesedik ki. Utolsó dal a Talisman egy ólomsúlyos doomal kezdődik majd átvált erősen power metálos riffbe. Az ének néha death metalosan be-behörög, de inkább a dallamok uralkodnak benne.  Dinamikus és izgalommal teli, misztikus nóták sorakoznak ezen a demón. 



Symbols ’EP-t nyitó Blinding Darkness már az első hangoktól hozza a keleties gitárokat, amikre feszesen jönnek a doom/power riffek. Valóban a demó egyenes folyatatása lett ez az ’EP. A keleties gitártémák, harmóniák, a súlyos sűrű riffek, aposztrofált védjegyévé váltak a zenekarnak. Az ének szárnyaló, és a mélyebb doomosabb hangszínek is érezhetőek benne. Szívbemarkoló, szomorú zongorával és akusztikus gitárral veszi kezdetét a balladás Roads. Mint egy ősi ima, amit csak a beavatottak suttoghatnak Ré fülébe. Dani hangjától a hideg futkos az ember hátán, főleg a Lacrimosa-s ének dallam hallatán melyhez közepe tájon beszáll egy torzított gitár és gyönyörű szólóval koronázza meg a dalt. Az ezt követő Collide az ’EP legsúlyosabb felvétele lett. Előtör belőle a már ősidők óta  bezárt death metálos hatás, amit alá támaszt egy jó adag szaggatott gitár riff.  Ez a kompozíció merészen modern metál hatásokat is tükröz, ugyan akkor jó adag akusztikus tartalma is van. Bónuszként a Roads akusztikus verziója zárja az anyagot mely ilyen formában még borongósabb, fájdalmasabb, és inkább a német folkos dark- wave zenéket idézi elém. 

Nem vitás az Eclipse of the Sun a jelen magyar underground színtér egyik legtehetségesebb, legkreatívabb bandája, amit az utóbbi időkben hallottam. Csak ajánlani tudom őket, és remélem, hogy mihamarabb jön egy nagyobb albumuk is. Aminek munkálataihoz, ha jól tudom már hozzá is láttak a srácok. Elmondásuk szerint: - „Stílusban igyekszünk a Symbols 'EP világát továbbvinni – nem véletlenül került fel az anyagra a Blinding Darkness című dalunk. Bár a végső stúdiómunkálatok még jócskán odébb vannak. A lemez előreláthatólag koncept anyag lesz, egy Dan Ibiru nevű fiatalember története, akit, kihasználva hatalmas politikai befolyását, sötét célokra akarnak felhasználni rendkívül kétes túlvilági erőit. A sztori alapvető etikai kérdéseket feszeget majd, sajnos rendkívül időszerűen. A lemezen körülbelül nyolc-tíz dal kap majd helyet, ami úgy véljük, a mai zenehallgatási szokásokhoz igazodva pont elegendő lesz.”  

A zenekar a 2013.-as VII. Éter fesztiválon, közel 40 induló zenekar közül a  a 2. helyezést érte el! Gratulációk!


Tagok:  Szöllősi Dániel - gitár, ének, Fekete Zoltán – gitár, Kantár György – basszus, Várkonyi Róbert – dob


 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése