A Grizzly első
albuma, a Fear My Wrath egy kiválóra sikerült remek stoner metál anyag! Az
albumon szereplő 6 dal a maga 20 perces
játékidejével ledönt, lerombol mindent
mindent. A barlangi medve 2007-2008 táján indult útjára, az énekesük Oszkár érkezésével vált stabillá a
felállásuk (igaz későbbiekben basszushúrokon történt csere). Oszkár, aki
a Grizzly mellett még a Wrong Side Of The Wall-ban is nyomja, itt jobban
kiengedi az állatot a torkából hatalmas energiával üvölti a dalokat. Zenében
pedig a vidám bocs dalok helyet letépik a fejünket a súlyos, masszív stoner/sludge
témákkal. Bár igazán nem is lehet őket bekategorizálni, mert egy egyedi, sajátos hangzású muzsikát formáltak maguknak. Van benne iszapos déli blues,
szőr-szörnyetegmódon harapós gitárok, mélyen ülő basszus és kalapácsként oda
csapó dobtémák.
Már kezdésben megismerhetjük a Grizzly erejét. A The Cultist hatalmas mancsával
úgy csap a nyakunkba, hogy attól egyből pofára esünk. Az egész dal feszül
az energiától és érezni, hogy a medvéék nem spóroltak a riffjeikkel. Az ének az valami állat… ettől még egy igazi Grizzly is összetojná magát. Stabbed Beast egy újabb rögtön
támadást zúdít bele az arcunkban, majd kicsit lágyabb dallamokkal megnyugtat, hogy nyugi, igaz
rémisztően vagyunk, de nem harapunk. Oszkár énekével itt is tombol, a dal
zárását pedig mély lassú sodrású témák és egy félperces recsegés adja. Ami egyfajta
átvezetőként is szolgál a Dead For Fifty-Two Hours lassan
hullámzó, mocskos mocsaras blues témáihoz. A pihentető témákon futó mormoló énekből/szövegmondásból
újra előtör az őserejű medveüvöltés, és végére finom bejátszott gitárszóló
igazán hangulatos hatást add az egészhez. Ezután veszett riffjeivel ront ránk a Fading
Out, amitől én is kezdek behörögök, a The Guilt üvöltésétől
pedig már teljesen magamon kívül vagyok! Ez egy erős, jól felépített szőrös medve metál,
röfögő… akarom mondani brummog riffektől. Van egy kis kísérteties western feelingje
a középső rész belassuló témájának, ami egy nagyon jó füstös hangba megy át.
A záró Dagon egy igazi stoner nóta. Rövidsége ellenére csak úgy
árad belőle a mocsok és a barlang bűze, Oszkár rekedt üvöltésével nagyon odateszi
a súlyt a dal végére.
A
Grizzly-éknek csak dicséretére válik ez az album. Ami a legfontosabb, hogy nem
lehet megunni, mindig találunk benne valami új és új hangot. A Medve Szellem lecsapott rám, és vasmarkában
tart.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése